A KatonaSuli Diákoknak Pedagógusoknak Hírek Pályázatok
Harctéri ellátás


136. A sérült katonák NATO elvek szerinti harctéri ellátása

1. Melyek a NATO fontosabb elõí­rásai a sérült katonák ellátásával kapcsolatban?
2. Milyen állomásai vannak a sérült katonák ellátásának a harctéren?
3. Melyek a sebesültgyûjtõ fészek feladatai?
4. Milyen ellátást kap a sérült katona a ROLE egyes szintjein?

Feladat: Gondoljátok végig, hogy a történelem során hogyan látták el a sérült katonákat?
Keressetek történelmi példákat arra, amikor a sebesült katonák orvosi ellátása
a kor viszonyaihoz képest magas szí­nvonalú volt!

A NATO ellátási elvei
A harctéren megsérült katonák ellátása a parancsnok felelõssége. A sérült katonák ellátásának gyorsasága, minõsége és eredményessége nagyon fontos eleme a megfelelõ harci morál fenntartásának.
   A NATO hadseregeiben azonos elvek és szabályok alapján történik a katonák harctéri egészségügyi ellátása. Kiemelten fontos az úgynevezett 6 órás szabály, amely szerint az életmentõ és végtagmentõ ellátásra szoruló katonákat 6 órán belül véglegesen el kell látni. Végleges ellátás alatt azokat a mûtéti beavatkozásokat értjük, amelyek után már csak utókezelésre és rehabilitációra van szükség. Az ellátás sorrendjét a sérülés súlyossága határozza meg, tehát ez független a rendfokozattól, vagy a betöltött beosztástól.

A szakaszos sérültellátás
A szakaszos sérült ellátás azt jelenti, hogy mindenkit ott látnak el, ahol az a sérülése súlyosságának szempontjából szükséges. Például egy horzsolásos sérülés miatt nem kell a katonát egy magasabb ellátási szintet biztosí­tó kórházba szállí­tani. A szakaszos ellátás elképzeléséhez húzzunk egy képzeletbeli egyenest ott, ahol katonáink az ellenséggel harcolnak, ezt peremvonalnak vagy harcvonalnak nevezzük. Az egyes ellátási szakaszok a peremvonaltól a saját csapataink területén helyezkednek el, egyre távolabb az ellenségtõl.

A sérültek ellátásának szakaszai

AZ ELSÕSEGÉLY
A sérülés helyszí­nén a katonák egymásnak nyújtanak elsõsegélyt (bajtársi segélyt), mivel minden katona elsajátí­totta ennek fogásait a kiképzés alatt. Az ön- és kölcsönös segélynyújtáshoz a katonák az egyéni egészségügyi csomagjaikat használják fel.

 

 


A SZAKSEGÉLY
A harctéren megsérült, és elsõsegélyben részesí­tett katonákat a „sebesültgyûjtõ fészek” elnevezésû helyre viszik. Ennek védett helyen kell lennie, fehér alapon vöröskeresztes zászlóval kell megjelölni, mert a genfi egyezmény által védett objektum. Távolsága a peremvonaltól néhány száz métertõl 1-2 kilométer lehet. íltalában szakaszonként egy egészségügyi katona teljesí­t szolgálatot, aki magasabb szintû felkészültséggel és több felszereléssel rendelkezik. Itt az egészségügyi katona vagy a felcser látja el a sérülteket, ezt az ellátást szaksegélynek nevezzük. A legfontosabb feladat a súlyos sérültek életben tartása mindaddig, amí­g a következõ ellátási szintre nem szállí­tják õket.

A második világháborúban harctéri szolgálatot teljesí­tõ brit ápolónõk raktak a táskájukba pillanatragasztót, hogy szükség esetén a vérzõ sebeket gyorsan összeragaszthassák. Ez csak egy ideiglenes megoldás volt akkor, a seb késõbbi ellátásra szorult, azonban a seb tátongását, és ez által a fájdalmat, a vérzést és a fertõzésveszélyt csökkentette!

Az elsõ orvosi segély helye a ROLEI
Az elsõ orvosi segélyt az úgynevezett ROLE I szakaszon kapják meg a sérült katonák. Ez az ellátási szakasz zászlóalj szinten található, távolsága a peremvonaltól 3-6 kilométer között lehet. Itt a sérültek részére vérzéscsillapí­tást, légzésbiztosí­tást, folyadékpótlást, fájdalomcsillapí­tást, sokk megelõzést biztosí­tanak.
Akinek az ellátása ezen a szakaszon véglegesen megoldható, azt nem szállí­tják tovább hátra.

Az elsõ tábori kórház (konténerkórház) a ROLE II
Az elsõ tábori kórházban a sérültek részére az elsõ szakorvosi ellátás keretében sebészeti, belgyógyászati és fogászati ellátást biztosí­tanak. A fertõzõ betegeket elkülöní­tik, majd továbbszállí­tják a fertõzõ kórházba. A mûtétre váró sérült katonák a sokktalaní­tás után a mûtõbe kerülnek, majd a mûtét utáni megfigyelõ vagy fektetõ következik.

Ez az ellátási hely laboratóriummal és egyéb diagnosztikai eszközökkel is fel van szerelve. A sérült és ellátott katona 24 órát tartózkodhat itt, utána kórházba kell szállí­tani.

Az elsõ világháborúban szolgáló magyar szanitéc (eü. katona) a nadrágszí­jának tartóján mindig
hordott egy nagyméretû biztosí­tótût. Ennek a feladata az volt, hogy ha eszméletlen fejsérült katonát talált, akkor a légútbiztosí­tást követõen (ennek részeként a nyelv elõrehúzása után) a biztosí­tótût gyertyalánggal, vagy szesszel lefertõtlení­tette, és ez után a sérült nyelvét átszúrta.
Ezáltal a nyelv nem tudott hátracsúszni és csökkentette a fulladásveszélyt. Ez volt a világ elsõ nyelv piercingje!

Civil kórház vagy katonai kórházi ellátás a ROLE III
Amennyiben a közelben van civil kórház, akkor azt a hadsereg hadikórházzá alakí­tja át, ha ez nem lehetséges, akkor a hadsereg saját katonai kórházában történik az ellátás. Itt a sérültek szakosí­tott szakorvosi ellátásban részesülnek, ahol már a mûtétek utáni gyógykezelés is folyik, amely 3-4 hétig is tarthat. A katona felépülése után visszaküldhetõ a harcba. Speciális esetekben ez az ellátási szakasz lehet egy kórházhajón is.
    Az eddig bemutatott négy ellátási szakasz a hadmûveleti területen található. Amennyiben az iraki háborút vesszük példának, akkor ez a négy ellátási szakasz Irakban volt.

A hátországban található kórház a ROLE IV

A hátországi gyógykezelés hazai területen található kórházban, az iraki példát követve az USA-ban történik.
Itt folyik a sérültek hosszabb ideig tartó rehabilitációja, továbbá helyreállí­tó sebészeti beavatkozásokat is végeznek. A gyógyulás után itt döntik el, hogy végleg leszerelik a katonát vagy könnyebb beosztást kap egészségügyi állapotától függõen.

 

 

 

 

 

FELADAT: Nézzetek utána, hazánkban hol található a ROLE IV kategóriába tartozó kórház!

A sérültek szállí­tása
A ROLE I-III ellátási szakasz esetén az alapvetõ szállí­tási mód szárazföldön, katonai mentõautóval, a hátországi kórházba szállí­tás pedig repülõvel történik. A 6 órás szabály alá tartozó súlyos sérülteket lehetõleg mentõhelikopterrel kell szállí­tani.

FELADATOK
1. Mi az összefüggés a sebesültek ellátásának szí­nvonala és a harci morál között?
2. Mi történik egy combcsontlövést kapott katonával? Képzeletben kövessétek végig az
ellátását és a gyógyulását annak alapján, amit a szakaszos sérültellátásról megismertetek!
3. Beszéljétek meg közösen, milyen elõnyei vannak a szakaszos sérültellátásnak! Milyen
háborús tapasztalatok játszhattak közre e módszer kialakulásában?

ÖSSZEFOGLALíS
A harctéren minden sérült katonát el kell látni, ezért a parancsnok tartozik felelõsséggel.
   A sérült katonák harctéri egészségügyi ellátása szakaszosan történik. Minden katonát csak addig szállí­tanak hátra, ameddig az a gyógyulása szempontjából indokolt.
   Az ellátási szakaszok: az elsõsegély, a szaksegély, az elsõ orvosi segély (ROLE I), az elsõ tábori kórház (ROLE-II), a civil vagy katonai kórház (ROLE III), a hátországban található kórház (ROLE IV).

137. Ismétlõ foglalkozás az E) fejezet anyagából

1. Teendõk a baleseti helyszí­nen
• Helyszí­n biztosí­tása.                 • Tájékozódás.
• Életveszély elhárí­tása.               • Mentõk (segí­tség) értesí­tése.
• További sérültek ellátása, óvása.
• Mentõk (segí­tség) megérkezésekor azok tájékoztatása.

2. A sérültek kimentésének alapszabályai
• Ki kell menteni a sérültet az autóból, épületbõl stb., ha ott tûz, robbanás, árví­z, földrengés, dõlés (fa, oszlop, homokfal), hí­d-összeomlás, füst vagy egyéb veszély van. A kimentéshez a Rautek-féle mûfogást alkalmazzuk.
• Tilos kimenteni a sérültet az autóból, épületbõl, ha az beszorult, de nincs a fenti veszélyek egyike sem.
• Tanácsos a sérültet kimenteni az autóból, épületbõl, ha a sérülését ott ellátni nem tudjuk.
• Nem tanácsos a sérültet kimenteni az autóból, épületbõl, ha a sérülését ott is el tudjuk látni.

3. Eszméletlen a beteg, ha nem ébred fel a hangos ébresztésre, a vállak gyenge megrázására, valamint a fájdalomingerre nincs mozgásos válasz vagy csak nagyon renyhe választ kapunk.

4. A beteg vizsgálatánál az alábbi két állapot megállapí­tása fontos:
• Él-e a beteg? • Eszméleténél van-e a beteg?

5. Az eszméletlen beteg ellátásakor kiemelten fontos az átjárható légutak biztosí­tása, annak megállapí­tása, hogy a betegnek milyen sérülései vannak.

6. Az eszméletlen beteg, vagy a sérült mozgatásakor alkalmazandó fektetési módok:
• stabil oldalfekvõ helyzet. • angolszász oldalfekvõ helyzet.
• katonai fektetés.

7. Az újraélesztés megkezdésére csak 5 percünk van! A hirtelen halál (szí­vmegállás,fulladás stb.) idõszakában kell az újraélesztést megkezdeni. Ez az idõ a hirtelen halál beálltával (légzés és/ vagy keringés leállása) kezdõdik és 5 percig tart. Az 5 perc elteltével beáll a biológiai halál (ha nem kezd valaki újraélesztést), majd egymás után megjelennek a halál jelei.

8. A hirtelen halál állapotában levõ beteg ellátása, az újraélesztés teendõi:
• Cirkuláció (keringéspótlás). Ezt percenként hatvanszor meg kell ismételni!
• Befúvásos lélegeztetés. A keringés légzés pótlásának aránya 30:2
• ítjárható légutak biztosí­tása.

9.  Az újraélesztést mindaddig végezni kell, amí­g:
• A beteg spontán légzése/ keringése vissza nem tér.
• A segí­tség (orvos, mentõk) megérkezik, és átveszik a feladatot tõlünk.
• Elfáradásunk idejéig (10-30 perc), ha nincs senki, aki átvegye és folytassa azt.

10. Három féle vérzést különböztetünk meg:
• íœtõeres (artériás) vérzést.
• Visszeres (vénás) vérzést.
• Hajszáleres (kapilláris) vérzést.

11. Az artériás vérzés során a vér a szí­v pulzálásának ütemében spriccel. A vér világos, élénkvörös szí­nû, oxigénben és tápanyagban gazdag. A vér a sebbõl  10-120 centiméteres sugárban is spriccelhet.

12.Az artériás vérzés felismerése utáni azonnali teendõk:
• a sérült lefektetése (ha ül, akkor is);
• a sérült végtag felemelése (fej, láb, kéz);
• artériás nyomópont elnyomása;
• artériás nyomókötés alkalmazása;
• ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés (nem levenni az elõzõt), ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szí­v feletti magasságban felpolcolni, rögzí­teni kell;
• sokk fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek vérellátásának biztosí­tására.

13. A vénás vérzés bõ vérzéssel buggyan fel, nagy cseppekben folyik és sötétvörös szí­nû. A vénás vér sötét szí­nû, széndioxidban és salakanyagban dús. A vér a sebbõl nagy cseppekben távozik, a kifolyt vér erõsen elszí­nez mindent.

14. A vénás vérzés felismerése utáni azonnali teendõk:
• a sérült leültetése, lefektetése (ha lábán van a seb);
• a sérült végtag felemelése (fej, láb, kéz);
• vénás nyomókötés alkalmazása;
• ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés (nem levenni az elõzõt), ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szí­v feletti magasságban felpolcolni, rögzí­teni kell;
• sokk fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek vérellátásának biztosí­tására.

15. A törések fajtái: a repedés, amikor a csonthártya nagyrészt épen marad, csak a belsõ kemény csontos állomány reped meg. A zárt törés során a csonthártya és a belsõ kemény csontos állomány is megtörik, de felette a bõr folytonossága megmarad. A nyí­lt törés esetében a törés feletti bõrt a csont törött vége kiszakí­tja, és a csont kitüremkedik.

16. A törések tünetei:
• fájdalom (a legtöbb esetben jelentkezõ tünet, kivétel bódult állapotban – ital,drog hatására);
• duzzanat (folyadék kerül a sérült szövetekhez);
• elszí­nezõdés (bevérzés a környezõ erek sérülésébõl);
• recsegés (a törés pillanatában, törött csontvégek egymáshoz érésekor);
• funkciózavar (nem tud lábra állni, nem bí­rja emelni a kezét).

17. Az í­zületi sérülések fajtája a rándulás, amikor a külsõ behatásra (esés, ütés) kimozdult í­zületi fej visszatér az í­zületi tokba. A kimozdulás a szalagok szakadását eredményezheti. A ficam esetében a kimozdult í­zületi fej nem tér vissza az í­zületi tokba. A kimozdulás rögzí­tett marad, távolról is látható deformitást mutat, amely mellett í­zületi mozgás nincs vagy elenyészõ.

18. A NATO hadseregeiben azonos elvek és szabályok alapján történik a katonák harctéri egészségügyi ellátása. Kiemelten fontos az úgynevezett 6 órás szabály, amely szerint az életmentõ és végtagmentõ ellátásra szoruló katonákat 6 órán belül véglegesen el kell látni.

19.A sérült katonák ellátásának szakaszai:
• az elsõsegély;
• a szaksegély;
• az elsõ orvosi segély helye a ROLE I;
• az elsõ tábori kórház a ROLE II;
• civil vagy katonai kórházi ellátás a ROLE III;
• a hátországban található kórház a ROLE IV.

20.Az I–III ellátási szakasz esetén az alapvetõ szállí­tási mód szárazföldön a katonai mentõautó, a hátországi kórházba szállí­tás repülõvel történik. A 6 órás szabály alá tartozó súlyos sérültek szállí­tását lehetõleg mentõhelikopterrel kell végezni.

138. Ellenõrzõ foglalkozás az E) fejezet anyagából

1. Soroljátok fel a baleseti helyszí­nen végrehajtandó feladatokat!
2. Milyen feladatok vannak az életveszély elhárí­tása során?
3. Milyen esetekben tilos kimenteni a sérülteket?
4. Mutassátok be társatokon a Rautek-féle mûfogást!
5. Soroljátok fel a sérültek ellátásának sorrendjét normál balesetekben, és
indokoljátok meg, hogy miért ezt a sorrendet kell alkalmazni!
6. Soroljatok fel négy körülményt, amelyet az elsõsegélynyújtónak a tevékenysége megkezdése elõtt figyelembe kell vennie!
7. Soroljátok fel, hogy melyek az életveszélyre utaló jelek!
8. Alakí­tsatok csoportokat, és hajtsátok végre a tálcafogást!
9. Indokoljátok meg, hogy tömeges balesetben miért a végén kell ellátni az elsõ idõfaktorba (3-5 perc) tartozó sérülteket!
10. Alakí­tsatok párokat, és vizsgáljátok meg egymáson az alapvetõ életfunkciók (légzés, keringés) meglétét!
11. Milyen esetben kell alkalmazni a képen látható fektetési módot?




12. Fogalmazzátok meg, hogy mely esetekben nevezünk valakit sérültnek, vagy betegnek!
13. Soroljátok fel a hirtelen halál állapotában levõ beteg ellátásának lépéseit!
14. Soroljátok fel a harctéren megsérült katonák ellátásának állomásait és az egyes ellátási szakaszok fontosabb feladatait!
15. Soroljátok fel az artériás vérzés jellemzõit!
16. Soroljátok fel a vénás vérzés jellemzõit!
17. Keressetek társaitokon artériás nyomópontokat!
18. Készí­tsetek nyomó- és fedõkötést!
19. Soroljátok fel a kötözés alapelveit!
20. Milyen törésfajtákat ismertek?

 


 

iskolakereső
belépés
honvédelem.hu hírei
pályázatok
Aktuálsi pályázatok
kiemelt témák
Mi az a Katonasuli?
Hogy járhatok Katonasuliba?
Mit tanulunk a KatonaSuliban?
Honvédelmi Kötelék