A KatonaSuli Diákoknak Pedagógusoknak Hírek Pályázatok
Ûjraélesztes

129. Az eszméletlen sérült vizsgálata

1. Miért fontos az eszméletlenség mielõbbi felismerése?
2. Mi a különbség az eszméletlen és a zavart tudatú sérült között?
3. Hogyan szabad egy eszméletlen sérültet megmozdí­tani?
4. Mi az elsõ teendõ eszméletlenség észlelésekor?

Feladat: Mi a legnagyobb veszély az eszméletlen sérült számára, ha nem részesül mielõbbi szakszerû elsõsegélyben!

Az eszméletlen állapot felismerése
Eszméletlenségnek azt tekintjük, ha a sérült vagy a beteg a külvilág reakcióira nem reagál. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a beteg nem ébred fel a hangos ébresztésre, a vállak gyenge megrázására, valamint a fájdalomingerre nincs mozgásos válasz, vagy csak nagyon renyhe választ kapunk.  Ha valaki eszméletlennek tûnik, elõször megpróbálhatjuk hangos szóval felébreszteni. Beszélni kezdünk hozzá: Jó reggelt! Hogy van? Mi történt? Ha ez önmagában nem elég, megrázzuk a vállait is.
Az eszméletlenség megállapí­tására 4 módszer közül választhatunk:
• ráfújunk a szempillákra, ha azok megrezzennek, akkor van válasz, tehát eszméleténél van;
• mindkét szemhéjat egyszerre felnyitjuk, ha ellenállásba ütközik, akkor eszméleténél van, ha nem és nyitva marad a szem, akkor azt hamar csukjuk vissza (a szem kiszáradhat);
• csuklóját a homloka fölé emeljük, majd ráejtjük, ha a feje mellé esik, akkor feltételezzük azt, hogy csak szimulál (ezt a szí­nészkedõk, és nem a fejsérültek vizsgálatára találták ki!);
• megcsí­pjük a beteget a kézfején, s ezzel kis fájdalmat okozunk, ennek válaszreakciója az, hogy a kezét elhúzza, amennyiben a válaszreakció elmarad, ez szintén eszméletlenségre utal.

A vizsgálat során tanácsos legalább két módszert is kipróbálni.

Az eszméletlen beteg ellátása
Miután megállapí­tottuk az eszméletlenséget, ne feledkezzünk meg arról, hogy a beteg ilyen állapotban nem tudja kiköhögni az esetlegesen a szájába, vagy a légutakba került idegen anyagokat (ételmaradék, vér, hányadék, balesetben kitört fog, nyál). Így az elsõsegélynyújtónak kell az átjárható légutakat biztosí­tani! 
   Ha a légutak átjárhatóvá tétele nem történik meg azonnal, akkor a beteg megfulladhat. Ez a gyors légútbiztosí­tással elkerülhetõ!
   A beteg száját nyissuk ki és tekintsünk bele! Az ott látható idegen anyagokat (vér, hányadék, étel stb.) szedjük ki. Ezt könynyen elvégezhetjük, ha egy száraz vászon-, vagy gézdarabot csavarunk az ujjunkra és azzal kanalazó mozdulatokkal mindezt a szájából kitakarí­tjuk. A száraz vászonra könnyen rátapad a légutat elzáró anyag. Nézzük meg, hogy van-e elmozdult mûfogsora, ha nincs vagy nem mozdult el, akkor folytassuk az ellátást! A nyelvét húzzuk elõre a fogak vonaláig! Csak a szükséges esetben mozgassuk a sérült fejét ellátás közben, mivel a sérüléseit (nyak, gerinc stb.) még nem vizsgáltuk!

Az eszméletlen beteg, vagy a sérült mozgatása
Nyakcsigolyatörés, sorozat-bordatörés, nyí­lt hasi sérülés, medencetörés, combcsonttörés, gerinctörés, nagy testfelületû égési sérülés, polytrauma esetén tilos a mozgatás!
   A fejsérülés nem kizáró ok, hiszen a szájából, orrából vérzõ fejsérültek fulladásának megakadályozására alkalmazták elõször az alábbi fektetési módokat a háborúkban:
• Stabil oldalfekvõ helyzet.
• Angolszász oldalfekvõ helyzet.
• Katonai fektetés. A sérültet hasra fordí­tjuk, a homloka és a mellkasa alá feltekert takarótvagy ponyvát teszünk. Ezáltal a szájából szabadon távozik minden folyadék, illetve az orr nem ér a talajhoz (az arckoponya-töröttek fektetésénél tanultak szerint).

FELADAT: Alakí­tsatok párokat, és gyakoroljátok az ábrán látható oldalfekvõ helyzetet!

FELADATOK
1. Mikor kell az eszméletlenséget vizsgálni?
2. Soroljátok fel az eszméletlen sérült vizsgálatának lehetõségeit!
3. Milyen esetekben tilos az eszméletlen sérültet mozgatni?
4. Milyen mozgatási módszerek vannak az eszméletlen beteg elsõsegélyben részesí­tésére?
5. Mondjátok el a légútbiztosí­tás teendõit!

ÖSSZEFOGLALíS
1. Ha a beteg ébresztésre nem tér magához, akkor vizsgálni kell:
• Él-e? • Eszméleténél van-e?
• Ha a betegrõl kiderül, hogy eszméletlen, akkor azonnal kezdjük meg az átjárható légutak biztosí­tását.
2. Az eszméletlen sérült mozgatása tilos:
• Nyak- vagy gerinctörések esetén. • Mellkas- vagy nyí­lt hasi sérülés gyanújakor.
• Medence- vagy combcsonttöréskor. • Nagy égés vagy polytrauma esetén.
3. Az eszméletlen sérültek fektetésének lehetõségei:
• Gábor-féle stabil oldalfekvõ helyzet.
• Angolszász oldalfektetés.
• Katonai fektetés (hasra).

130. Az újraélesztés végrehajtása

1. Miért fontos az életjelenségek pontos vizsgálata?
2. Mennyi idõn belül kell megkezdeni az újraélesztést?
3. Mit jelent az, hogy hirtelen halál?
4. Mi az elsõ teendõ az újraélesztés megkezdésekor?

Feladat: Vizsgáld meg az életjeleket hanyatt fekvõ társadon! Ellenõrizd a légzést (hallgatni: a szuszogást, arcodon érezni: a légmozgást, látni: a mellkas emelkedését)!  Ellenõrizd a keringést (a nyaki ütõér pulzálását, a gégeporc és a fejbiccentõ izom között)!

Az újraélesztés lehetõsége
Az újraélesztés még ma is sokak számára orvosi feladatnak számí­tó segí­tségnyújtás.  A leggyorsabb mentõszolgálat sem tudja azonban az elsõ 5-15 perc feladatait átvállalni a laikus elsõsegélynyújtóktól. Így az újraélesztés az elmúlt ötven évben már az utca embere számára is megismerhetõ és szakszerûen végrehajtható, egyedüli életmentõ feladattá vált. Emlékezzünk vissza az idõfaktoroknál tanultakra, vagyis arra, hogy az újraélesztés megkezdésére csak 5 percünk van! A hirtelen halál (szí­vmegállás, fulladás stb.) idõszakában kell az újraélesztést megkezdeni. Ez az idõ a hirtelen halál beálltával (légzés és/ vagy keringés leállása) kezdõdik és 5 percig tart. Ez pontosan annyi idõ, amennyit az agysejtjeink oxigén nélkül kibí­rnak. 5 perc elteltével beáll a halál (ha nem kezd valaki újraélesztést).
A halál biztos jelei az alábbiak:
• hullafoltok, 15 perc után a nem keringõ vér az érpályából kilép és test alsó részeibe folyik;
• hullamerevség, 12 óra elteltével jelenik meg;
• hullaszag, 2-3 nap után a bomlás szaga érezhetõ;
• élettel össze nem egyeztethetõ sérülés (pl.: a fej elvált a törzstõl).

Az újraélesztés
A halál biztos jeleinek megjelenésekor nincs szükség az újraélesztés megkezdésére, ilyenkor a halottkém állapí­tja meg a halál beálltának körülményeit (háziorvos, rendõrorvos).
Minden más esetben az újraélesztést azonnal meg kell kezdeni!
Az újraélesztés elkezdésének elsõ lépése a mentõk értesí­tése. Ez egy kivételes helyzet, ilyenkor az életmentés megkezdése elõtt kell mentõt hí­vnod! Ha van segí­tõd, akkor az telefonál segí­tségért. A sikeres segí­tséghí­vás után õ is besegí­t a beteg újraélesztésébe, vagy hoz egy félautomata defibrillátort. Te pedig azonnal kezdd el a szí­v újraélesztését, hisz minden másodperc számí­t!

Keringéspótlás (cirkuláció)
A hanyattfekvõ beteg mellkasának lemeztelení­tése után, a szegycsont alsó harmadára mindkét tenyérrel (egymás fölött tartva) rátámaszkodva, a beteg mellkasát le kell nyomni. Ezáltal a szegycsont a gerincoszlophoz közelí­t, és a közte levõ szí­vet összenyomja, í­gy tartható fenn a mesterséges keringés. Ezt percenként hatvanszor meg kell ismételni! Mivel a szí­vmasszázs közben az egy perc alatti 4 befúvásra is idõt kell hagyni, í­gy összességében 100 lenyomás/ perc ütemben kell a mellkasi lenyomásokat (a szí­v újraélesztését) végrehajtani.
   A mellkas lenyomása három részbõl áll: az elsõ a lenyomás, a második a lent tartás (ekkor halad a vér szí­vben), és a harmadik a felengedés. A keringéspótlás akkor jó, ha a nyaki ütõéren a mellkas összenyomásakor pulzust észlelünk. Ha nem érkezik segí­tség, akkor az elsõ 2 percben csak a szí­v újraélesztését kell végrehajtani (a vér keringeti a szervezet tartalék oxigénjét)!
Ha a segí­tség megérkezik vagy eltelt a két perc keringéspótlással, kezdjünk a lélegeztetéshez!
    Ha rendelkezünk félautomata defibrillátorral, azonnal tegyük fel az elektródáit a betegre a dobozán levõ rajz szerint! A gépen minden tennivaló rajza látható, kií­rja, és hangosan mondja is a szükséges teendõket.

Befúvásos lélegeztetés
A keringés és a légzés pótlásának aránya 30:2, ami azt jelenti, hogy 30 szí­vmasszázs után 2 befúvás szükséges.
    A befúvásos lélegeztetéshez a szájba vagy orrba fúvás egyaránt alkalmazható.  A szájba fúvás elõnye, hogy jól átjárható, könnyen bejut a levegõ. Az orrba fúvással viszont ritkán tudjuk túlfújni a beteget. A túlfúvással a gyomrába jut a levegõ, azt felfújja, és könnyen hányhat a beteg. Ez az újraélesztést végzetesen befolyásolhatja, mert a tüdõbe kerülve fulladást okozhat!  Tegyünk egy vászondarabot vagy gézlapot a beteg arcára, fejét hajtsuk hátra!  Így a megemelt állát fogja egyik kezünk, amí­g a másikat a hajas fejbõr és a homlok határára helyezzük. Ilyenkor a kezünk alatt van a géz vége, hogy ne csússzon el. Ezután egy határozott levegõvétel után befújunk a beteg orrába vagy a szájába. Ne feledjük, ha a szájába fújunk, akkor az orrát, ha az orrába, akkor a száját kell befognunk! A befúvás után fejünket kissé megemeljük, oldalra nézünk és a beteg mellkasára tekintünk. Az ekkor süllyed le, ha az elõzõekben leí­rtak szerint jártunk el. Oldalról friss levegõt szí­vunk és újra befúvunk (összesen kétszer)! Mindez 4-5 másodperc lehet! És már folytatódik is a szí­v újraélesztése.
   Az újraélesztést mindaddig végezni kell, amí­g:
• a beteg spontán légzése/ keringése vissza nem tér;
• a segí­tség (orvos, mentõk) megérkezik, és átveszik a feladatot tõlünk;
• elfáradásunk idejéig (10-30 perc), ha nincs senki, aki átvegye és folytassa azt.

FELADATOK
1. Hogyan kell a légzést és a keringést ellenõrizni?
2. Soroljátok fel a halál biztos jeleit!
3. Milyen esetekben kezdünk újraélesztést?
4. Milyen sorrendben kezdjük az újraélesztést?
5. Milyen aránya van a keringés-légzés pótlásának?
6. Meddig kell az újraélesztés végezni?

ÖSSZEFOGLALíS
Ha a beteg sápadt és nem mozog, akkor vizsgálni kell, ébreszthetõ-e, él-e?  Ha a betegrõl kiderül, hogy a hirtelen halál állapotában van, akkor azonnal meg kell kezdeni a keringéspótlást, majd – ha szükséges – a befúvásos lélegeztetést is.  A befúvásos lélegeztetést az átjárható légutak biztosí­tásával kell megkezdeni.  Az újraélesztést egész addig kell végezni, amí­g életjelet nem észlelünk vagy megérkezik a segí­tség, illetve el nem fáradunk, és nincs, aki átvegye a feladatot.

131. Ismétlõ foglalkozás
1. Az eszméletlenség lényege, hogy a beteg a külvilág reakcióira nem reagál.
Ez azt jelenti, hogy a beteg nem ébred fel a hangos ébresztésre, a vállak gyenge megrázására, valamint a fájdalomingerre nincs mozgásos válasz vagy csak nagyon renyhe választ kapunk.
A halál biztos jelei az alábbiak:
• hullafoltok, 15 perc után a nem keringõ vér az érpályából kilép, és test alsó részeibe folyik;
• hullamerevség, 12 óra elteltével jelenik meg;
• hullaszag, 2-3 nap után a bomlás szaga érezhetõ;
• élettel össze nem egyeztethetõ sérülés (pl.: a fej elvált a törzstõl).

2. Ha a beteg ébresztésre nem tér magához, akkor vizsgálni kell:
• Életben van-e, ha igen, akkor az eszméleténél van-e?

3. Ha a betegrõl kiderül, hogy eszméletlen, akkor azonnal kezdjük meg a légutak átjárhatóságának biztosí­tását (A).

4.  Az eszméletlen sérült mozgatása tilos:
• Nyak- vagy gerinc-törések esetén.
• Mellkas vagy nyí­lt hasi sérülés gyanújakor.
• Medence vagy combcsonttöréskor.
• Nagy égés vagy polytrauma esetén.

5. Az eszméletlen sérültek fektetésének lehetõségei:
• Gábor-féle stabil oldalfekvõ helyzet.
• Angolszász oldalfektetés.
• Katonai fektetés (hasra).

6. Ha a beteg sápadt és nem mozog, akkor vizsgálni kell:
• Ébreszthetõ-e?
• Él-e?

7. Ha a betegrõl kiderül, hogy a hirtelen halál állapotában van, akkor azonnal:
• Cirkuláció – keringéspótlás (C).
• Befúvásos lélegeztetés (B).
• ítjárható légutak biztosí­tását kezdjük meg (A).

8. Az újraélesztést végezni kell azonnali kezdéssel, mentõhí­vással, mindaddig, amí­g:
• Életjeleket észlelünk.
• Segí­tség érkezik és átveszi az újraélesztést.
• Elfáradunk, és nincs, aki átvegye a feladatokat.

 

iskolakereső
belépés
honvédelem.hu hírei
pályázatok
Aktuálsi pályázatok
kiemelt témák
Mi az a Katonasuli?
Hogy járhatok Katonasuliba?
Mit tanulunk a KatonaSuliban?
Honvédelmi Kötelék