A KatonaSuli Diákoknak Pedagógusoknak Hírek Pályázatok
A sérültek kimentése

E) FEJEZET Egészségügyi ismeretek
A fejezet azokat az ismeretek tartalmazza, amelyek az elsõsegélynyújtással, a sérültek ellátásával kapcsolatosak és minden állampolgár számára nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati tudást jelentenek. Megismerkedhettek a tömeges sérülések esetén követendõ szabályokkal, a sérültek ellátásának sorrendjével.  A tananyag részletesen tárgyalja az életjelenségek vizsgálatát, bemutatja az újraélesztés végrehajtásának lépéseit. Megtanuljátok az ütõeres és vénás vérzések jellemzõit, ellátását, a törések és a ficamok felismerését és ellátását. Az utolsó tárgykör bemutatja a harctéren megsérült katonák NATO elvek szerinti ellátásának folyamatát az elsõsegélytõl, az elsõ orvosi ellátáson keresztül a hátországi rehabilitációs kezelésig.

A SÉRíœLTEK KIMENTÉSE

125. Feladatok a baleseti helyszí­nen, a sérültek osztályozása

1. Milyen teendõink vannak egy baleset helyszí­nén?
2. Miért fontos az életveszély elhárí­tása?
3. Miért van szükség a sérültek osztályozására?
4. Mit nevezünk tömeges balesetnek?

Feladat: Miért kell a füstölõ autóból kimentett sérültet elõbb elsõsegélyben részesí­teni, és csak utána mentõt hí­vni? Keressetek példát, amikor egy balesetben a gyorsan segí­tõ elsõsegélynyújtó mentette meg egy sérült életét!

Az elsõsegélynyújtás fontossága
A felgyorsult forgalom, a sok jármû és a figyelmetlenség együttesen sokszor okoz manapság közlekedési balesetet. A balesetek megtörténte után a segí­tõkészség elmaradása vagy a sérültek helytelen ellátása további veszélyt jelent a baleset sérültjei számára. Sokszor az elsõsegélynyújtás kimerül abban, hogy a többi jármûvezetõ valamelyike értesí­ti a mentõket a balesetrõl, aztán tovább is hajtanak. A másik rossz szokás az, hogy megállnak és körbeveszik a sérültet, de nem mernek, vagy nem tudnak segí­teni rajta. Elmarad a kimentés, a légútbiztosí­tás és a vérzéscsillapí­tás is! A baleset helyszí­nén azonnal és szakszerûen kell megkezdeni az elsõsegélynyújtást! Az ehhez szükséges alaptudást mindenkinek el kell sajátí­tani.

Teendõk baleseti helyszí­nen
Fontos, hogy a sérültek érdekében minden lényeges teendõt idejében elvégezzünk.  Az is nagyon fontos, hogy mindezt helyes sorrendben tegyük. Jegyezzük meg a hat legfontosabb teendõ helyes sorrendjét:
1. a helyszí­n biztosí­tása,
2. tájékozódás,
3. életveszély elhárí­tása,
4. mentõk értesí­tése,
5. a könnyebb sérültek ellátása,
6. a megérkezõ mentõk tájékoztatása.

Tekintsük át a hat teendõt részletesen!

A HELYSZÍN BIZTOSÍTíSA
A baleseti helyszí­nt minden irányból jól láthatóan jelezni kell. Közlekedési baleset esetében az egyik irányból egy vészvillogót mûködtetõ autóval, amely egyben elfedi a sérültellátás helyszí­nét is, a másik irányból pedig egy féktávolságon túlra (pl. közúton kb. 100 méterre) kihelyezett elakadásjelzõ háromszöggel.  Harmadik irányból jelzõõrt kell kiállí­tani vagy újabb elakadásjelzõ háromszöget kell kitenni. Mindezt csak fényvisszaverõ mellényben szabad elkezdeni!

TíJÉKOZÓDíS
A sérültek számáról, állapotáról, valamint az állapotuk súlyosságáról tájékozódunk.  Fel kell mérnünk a veszélyeket is, ami lehet robbanásveszély (folyik az üzemanyag: benzin, gázolaj, gáz), tûzveszély (füstöl az autó: elektromos zárlat), dõlésveszély (az ütközésben sérült oszlop az autó felé dõl). Fel kell ismerni az életveszélyt, í­gy a légzés hiányát, az eszméletlenséget, a bõ vérzést, az erõs fájdalmat stb.

ÉLETVESZÉLY ELHíRÍTíSA
A veszélyben levõ sérülteket ki kell menteni, és olyan helyre kell vinni, ahol nem fenyegeti õket további veszély (épületbe, támfal mögé). Az életveszélyt el kell hárí­tani (újraélesztés, légútbiztosí­tás, vérzéscsillapí­tás, rögzí­tés stb.). Ezekrõl részletesen is szó esik késõbb!

MENTÕK (SEGÍTSÉG) ÉRTESÍTÉSE
Segí­tséghí­vás akkor történik, ha egyedül vagyok a helyszí­nen. Ha van segí­tõm, aki tud telefonálni, akkor a segí­tséghí­vás már a tájékozódás után megtörténik.  Ekkor már a sérültek számát, az esetleges mûszaki mentés szükségességét (beszorult sérült) is tudjuk jelezni.

TOVíBBI SÉRíœLTEK ELLíTíSA, MEGÓVíSA
Ekkor jut idõnk a könnyebb sérültek ellátására, í­gy a végtagsérültek, megijedtek stb. elsõsegélyben részesí­tésére is. Óvni kell a sérülteket az esõtõl, a tûzõ naptól, a kihûléstõl (és sajnos idõnként a tolvajoktól is).

MENTÕK (SEGÍTSÉG) MEGÉRKEZÉSEKOR AZOK TíJÉKOZTATíSA
A tûzoltóknak mutassuk meg a tûz- és robbanásveszély helyét, a rendõröknek mondjuk el, hogy melyik jármûvet ki vezette, ki hol ült, a mentõket tájékoztassuk a sérültek feltalálási és ellátás alatti állapotáról.

A sérültek kimentésének alapszabályai
A sérültek mentésekor körültekintõen kell eljárni. Ez nem könnyû, hiszen egy baleset látványa zaklatott idegállapotot okoz. Vannak azonban olyan alapvetõ szabályok, amelyeket még ilyen körülmények között is mindenkor be kell tartani. 
   Ki kell menteni a sérültet az autóból, épületbõl stb., ha ott tûz, robbanás, árví­z, földrengés, dõlés (fa, oszlop, homokfal), hí­d-összeomlás, füst, vagy egyéb veszély van. A kimentéshez a Rautek-féle mûfogást alkalmazzuk. A kimentést gyorsan kell megtervezni és végrehajtani, hõsködni nem szabad, mert magunk is veszélybe kerülhetünk.
   Tilos kimenteni a sérültet az autóból, épületbõl stb., ha az beszorult, de nincs a fenti veszélyek egyike sem. Minden ilyen esetben a tûzoltók feladata a sérültek kimentése! Szükség esetén az életveszélyt ez esetben is el kell hárí­tanunk (í­gy pl. vérzéscsillapí­tást alkalmazunk).
   Tanácsos a sérültet kimenteni az autóból,
épületbõl stb., ha a sérülését ott ellátni nem tudjuk.
Így pl. egy kisautóban nem tudunk oldalfektetést
vagy lábemelést alkalmazni.
Nem tanácsos a sérültet kimenteni az autóból,
épületbõl stb., ha a sérülését ott is el tudjuk látni. Így pl. a mellkassérültet félig ülõ helyzetbe tudjuk helyezni, s nem ázik meg az esõben.

A RAUTEK-FÉLE MÛFOGíS KIVITELEZÉSE:
álljunk a sérült mellé, kulcsoljuk össze a sérült lábait a bokájánál (a törésgyanús láb alá kerüljön az ép láb),
• nyúljunk be mindkét kezünkkel egy-egy hónaljába,
és egy kezét (legyen az ép) két helyen fogjuk meg, í­gy egyik kezünk a csuklóját, másik kezünk a belsõ könyökét fogja, a másik keze ógjon,
• emeljük rá a sérültet a térdünkre és í­gy húzzuk
el, ekkor a sérült súlya a kezünkben, a térdünkön
és a sérült ép lábán támaszkodva három
részre oszlik.
• húzzuk el biztonságos távolságra (kb. 25-30
méterre).
FELADAT: Társaitok segí­tségével
mutassátok be a fogásokat!
A sérültek osztályozása
tömeges balesetek és a katasztrófák helyszí­nén alkalmazzuk. Azért szükséges, hogy a súlyos sérültek idõben kapjanak elsõsegélyt. A könnyû sérültek ne foglalják le a mentésben résztvevõket, de idõben õket is ellássák. Ennek érdekében ellátási sorrendet alakí­tottak ki, és ennek alapján kell a sérülteket osztályozni és ellátni.

 

 


Példák hazai tömeges balesetre és katasztrófákra
Tömeges balesetrõl akkor beszélünk, ha egy idõben, egy baleseti helyszí­nen öt vagy annál több súlyos sérült van. Katasztrófahelyzetrõl akkor van szó, amikor egy meglepetésszerû esemény (pl. földrengés) áldozatainak ellátására a szervezett polgári mentésben résztvevõk (mentõk, tûzoltók) nem elegendõek.

Az M0 autóúton szinte minden héten van tömeges baleset, mivel az út két szélén nem épült meg a leállósáv, í­gy veszélyhelyzetben nincs menekülési lehetõség.

FELADAT: A tanultak alapján milyen sérülteket láttak el elõször?

A magyar vasút történetének egyik legsúlyosabb balesete a szajoli volt, amely 1994. december 2-án 16 óra 46 perckor történt: kisiklott a Szajol állomáson áthaladó, Nyí­regyháza és Budapest Nyugati pályaudvar között közlekedõ gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik kb. 110 km/h-s sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak. 27 fõ a helyszí­nen életét vesztette, 4 fõ a kórházban halt meg, 52 fõ pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedett.

2003. május 8-án reggel Balatonszabadi–Sóstó és Siófok között, Barnai tér állomás közelében egy vasúti átjáróban összeütközött egy vonat és egy német turistabusz. A MíV információi szerint a fénysorompó mûködött. A balesetnek 33 halottja volt.

FELADATOK
1. Melyek az elsõ teendõk a baleseti helyszí­nen?
2. Keressétek meg a saját lakóhelyetek közelében azt a helyet, ahol a legtöbb baleset történik! Nézzétek meg, hogy van-e elõtte kihelyezve balesetveszélyes helyszí­nre figyelmeztetõ tábla!
3. Milyen teendõk vannak egy baleset helyszí­nén? Soroljátok fel helyes sorrendben!
4. Mikor kerül sor a sérültek osztályozására? Miért?
5. Melyik idõfaktor sérültjeit kell elsõként ellátni tömeges balesetben?
6. Keressetek példát vasúti katasztrófára (idõpont, helyszí­n, körülmények, okok)!


ÖSSZEFOGLALíS
A baleseti helyszí­nen elvégzendõ teendõk helyes sorrendje:
• A helyszí­n biztosí­tásával kezdünk, majd tájékozódunk.
• A veszélyek elhárí­tása után mentõt és segí­tséget hí­vunk.
• A további sérülteket ellátjuk, megvárjuk a mentõket és a segí­tõket.
A kimentést a Rautek-féle mûfogással végezzük (a legtöbb esetben ez a tûzoltók feladata).
Soha ne feledkezzünk meg az életveszély elhárí­tásáról!
A sérültek ellátása az idõfaktorok szerint történik: baleseti ellátásnál az 1-5-ig sorrendet alkalmazzuk, katasztrófákban és tömeges balesetben az elsõ faktor a végére marad.

126. A sérültek kimentésének szabályai és sorrendje

Feladat: Miért kell megvizsgálni a sérültet a mozgatása elõtt? Mondjatok két példát arra, amikor a sérült kimentését szakképzett segí­tõkre (mentõk, tûzoltók) kell bí­zni!

1. Hogyan lehet egy balesetben sérült személyt mozgatni?
2. Mit nevezünk kimentésnek?
3. Miért fontos a sérültek kimentése?
4. Mikor kell a kimentést a tûzoltókra bí­zni?

Szempontok a sérültek kimentésének megszervezéséhez
A baleset helyszí­nén törekedni kell a határozott, segí­tõkész és célirányos magatartásra.  Elsõsegélynyújtó tevékenységünk megkezdésekor több dolgot is figyelembe kell venni:
1. Hány sérült van, milyen az állapotuk?
2. Van-e tûz-, robbanásveszély?
3. Van-e életveszélyben sérült?
4. Van-e beszorult sérült?
5. Hány fõ segí­tõre lehet számí­tani, mennyire járatosak a segí­tségnyújtásban?
6. Mennyi idõ múlva érkezik meg a segí­tség?

A sérültek száma és állapota
Minden sérültet meg kell tekinteni (sok esetben a vizsgálatra nincs idõ), és az idõfaktorok szerint be kell sorolni az ellátásuk idejét (pl. eszméletlen fejsérült:
2. kategória, 10 percen belüli ellátásra szorul). Ezek után a segí­tõk között ki kell osztani az ellátási feladatokat.

Veszélyben lévõ sérültek
A veszélyben lévõ sérültek kimentésérõl azonnal gondoskodnunk kell. Például, ha az épületben gázszag van, a gyors szellõztetés után a sérültet mielõbb ki kell menteni a szabadba, az épülettõl távol. Tilos a sérültet mozgatni, ha nincs körülötte veszélyes állapot, ekkor bí­zzuk a sérült elszállí­tását és ellátását a szakemberekre!

A kimentés kivitelezésére használható módszerek:
1. Rautek-féle mûfogás. A legtöbb esetben, de fõként autóból való mentéskor jól használható.
2. Tálcafogás (3 fõ szükséges a kivitelezéséhez). Súlyos sérültek mozgatására szolgál. Olyan sérült estén, akit normális esetben nem mozgatnánk, de a veszélybõl ki kell menteni.
3. Ponyvára vagy fóliára fektetés. Havon és homokon könnyen alkalmazható.
4. Ajtólapra vagy ágyra fektetés. Fõleg épületbõl történõ mentéskor alkalmazzuk.
5. Speciális egyedi módszerek. Ilyen a ví­zbõl mentés (ví­zimentõk) vagy áramkörbõl, barlangból, sziklafalról stb. kimentés (speciális mentõk). Ilyen esetekben csak nagy gyakorlattal rendelkezõ mentõk végezhetik a kimentést!  A gyors segí­tõ szándék a mûszaki mentés kérése elõtt egy-egy alkalommal hasznos lehetet. Például áramtalaní­tással a közvetlen életveszély megszüntethetõ.

Életveszélyes állapotú sérültek ellátása
Az életveszélyre utaló jeleket fel kell ismerni:
a) nincs légzés és/ vagy keringés,
b) a sérült eszméletlen (él, de a fájdalom-ingerekre nem reagál),
c) erõsen vérzik vagy nagy felületen sérült a teste stb.
E sérültek ellátását haladéktalanul meg kell kezdeni!

FELADAT: Alakí­tsatok párokat, és gyakoroljátoka légzés vizsgálatát!
FELADAT: Alakí­tsatok párokat, és gyakoroljátok a keringés vizsgálatát!


Beszorult sérültek ellátása
A beszorult sérültek kimentése elsõsorban a tûzoltóság feladata. Amennyiben a beszorult sérült veszélyben van, és a tûzoltóság megérkezéséig az állapota súlyosan rosszabbodhat (pl. füstben fuldoklás) vagy végzetessé válhat (pl. a kocsiban megéghet), akkor a kimentést a bátor elsõsegélynyújtónak szükséges megpróbálni.  Lehetõség szerint mindezt a saját testi épsége kockáztatása nélkül.  Leggyakoribb esetek az autóban: a láb a pedálok közé, a mellkas a kormány és az ülés közé szorulhat. Az autóból lehetõleg hátrafelé húzzuk ki a sérültet (a hátsó ablak betörése után), mert í­gy akadálymentesen tudjuk kimenteni. Segí­tséghí­váskor a kimentés szükségességét és okát jelezzük!

Segí­tõk száma és elosztása
A legideálisabb eset az, ha minden sérültre jut egy segí­tõ, vagy elsõsegélynyújtó.  A balesetek nagyobb részében ez í­gy is van. Ha azonban a segí­tõ kevés és sok a sérült, akkor úgy kell eljárni, hogy elsõként az életveszélyes állapotú sérültek kapjanak segí­tséget, majd ez után a könnyebb sérültek (a korábban megismert idõfaktorok szerint).
   A segí­tõk elosztásáról a kárhely-parancsnok dönt. Õ az a személy, aki a legmagasabb egészségügyi végzettséggel és tapasztalattal rendelkezik: például egy mentõtiszt, orvos vagy egy gyakorlott elsõsegélynyújtó. Feladata minden mentési feladat irányí­tása (pl. a segí­tõk eligazí­tása, a sérültek ellátásának idõfaktorok szerinti megszervezése).

A segí­tség megérkezésének várható ideje
A mentést a mentõszolgálatnak úgy kell megszervezni az ország egész területén, hogy a bajba jutottak 15 percen belül szaksegí­tséget kapjanak. A mentõk megérkezéséig az elsõsegélynyújtók feladata a sérültek kimentése és ellátása.  Hazánkban sokan rendelkeznek elsõsegélynyújtó vizsgával. Így például minden gépjármûvezetõ, valamint a munkahelyeken 10 dolgozónként 1 fõ elsõsegélynyújtó vizsgával rendelkezik.
   Amennyiben a mentõk megérkezése hosszabb idõt vesz igénybe (köd van, havazik, hegyi túrán vagyunk stb.), akkor alkalmi sérültgyûjtõ helyet kell kijelölnünk, ahol meg tudjuk óvni a sérülteket az idõjárás viszontagságaitól és a további sérülésektõl. Ilyen védett hely alakí­tható ki például egy támfal mögött, egy buszváró bódéban vagy egy sátorponyva alatt.

FELADATOK
1. Mikor beszélünk beszorult sérültrõl?
2. Milyen módszerek használhatók a sérültek kimentésére?
3. Soroljatok fel olyan sérüléseket, amelyek az életveszélyes állapotra jellemzõek!
4. Milyen feladatai vannak a kárhelyparancsnoknak?
5. Kinek kell rendelkeznie elsõsegélynyújtó vizsgával?


ÖSSZEFOGLALíS
A baleseti helyszí­nen segí­tségnyújtáskor figyelembe kell venni:
• a sérültek számát és állapotát;
• külsõ veszély vagy életveszély lehetõségét;
• a beszorult sérült helyzetét és állapotát;
• a segí­tõk számát, felkészültségét és megérkezésük várható idejét.
A sérültek kimentésére használható módszerek:
• Rautek-féle mûfogás, tálcafogás;
• alkalmi eszközök alkalmazása: ponyva, fólia, ágy, ajtólap;
• speciális módszerek: ví­zbõl, barlangból stb. történõ mentések.

127. A sérültek és betegek mozgatása, fektetési módjai

1. Miért fontos a sérültet mielõbb lefektetni?
2. Mi a különbség a beteg és a sérült között?
3. Hogyan lehet egy bokasérült embert mozgatni?
4. Mikor nem tanácsos a sérültet mozgatni?

Feladat: Miért kell a sérültek mozgatását az elsõsegélynyújtóknak is ismerniük?  Mondjatok egy olyan, általatok látott esetet, amikor a sérült mozgatására szükség volt!

A sérültek elszállí­tásának lehetõségei
A sérültek mozgatásának megszervezésekor figyelembe kell venni azt, hogy a baleset helyszí­ne hogyan közelí­thetõ meg, a sérültek mennyire mozgathatók, hány fõt és milyen technikai felszereléseket tudunk használni.  Modern korunkban a légimentés már mindennapossá vált. Így egy-egy súlyos vagy nehezen megközelí­thetõ sérültet mentõhelikopterrel mentenek. Így láthatunk légimentést autópályáról vagy hegyi-balesetbõl. A legtöbb esetben azonban még mindig mentõautóval történik az ellátás.

Az elsõsegélynyújtók feladatai a mentõk megérkezéséig

A SÉRíœLTEK íLLAPOTíNAK FELMÉRÉSE
Az életjelek (légzés, keringés) vizsgálata, ha nincsenek életjelek, az újraélesztést haladéktalanul meg kell kezdeni.
   Az eszmélet vizsgálata (fájdalom ingerre reagál-e), ha a sérült nem reagál, átjárható légutakat kell biztosí­tani.
   Törések, sérülések vizsgálata (pl. mozgatható-e), ha nincs kizáró ok, az oldalfektetést kell alkalmazni.
   Fontos annak a megállapí­tása, hogy lehet-e a sérültet mozgatni. Nem okozunk-e a mozgatással maradandó károsodást vagy életveszélyt?
   Ennek eldöntéséhez a következõ sérülések lehetõségét kell megvizsgálni:
1. nyakcsigolyatörés – a 6 nyakcsigolyát kell végig tapogatni;
2. sorozat-bordatörés, három vagy több borda törött – meg kell nézni, hogy emelkedik-e a mellkas mindkét oldalon;
3. nyí­lt hasi sérült – a hasfal is megsérül, í­gy az vérzik (pl. szúrt sebzés, vagy mély vágás);
4. csí­põ- vagy medencetörés – ennek jele lehet, hogy a két csí­põlapát nem egy magasságban van, vagy külön mozog, idõs korban a lábfej kifelé fordul, és a láb megrövidül;
5. combcsonttörés – kezünket a comb külsõ oldalán végighúzva észlelni tudjuk a törésre utaló nagy deformitást;
6. gerinctörés – erre utalhat, ha a lábfejek kifelé fordulnak, amikor a sérült kemény kõre vagy csõre esett, vagy magasból zuhant le, erre az eshetõségre mindig gondolni kell;
7. égési sérülés nagy testfelületen – ha a testfelület legalább 40%-a megégett;
8. polytrauma – két testüregi vérzés, egy testüregi vérzés és két csöves csont együttes törése esetén (pl. hasüregi és koponyaûri vérzés együttesen).  Ha a fenti sérülések kizárhatóak, csak akkor szabad mozgatni a sérültet!

A SÉRíœLT MOZGATíSíRA ALKALMAZHATÓ MÓDSZEREK
1. „Gólya viszi a fiát” módszer: a szemben lévõ segí­tõk megfogják egymás kezét, erre ül a sérült, aki a segí­tõk vállát fogja, és elõre dõl.
2. Tûzoltófogás: a segí­tõk megfogják a saját csuklójukat, másik kezükkel a segí­tõtársuk szabad csuklóját és ezzel zárul egy négyszög, amibe beleül a sérült.  Az elõzõnél biztosabb fogást biztosí­t, viszont ebben az esetben gyorsabban elfáradnak a segí­tõk.
3. Alkalmi hordágy: a helyszí­nen található felszerelésekbõl készül, í­gy például két hosszú rúd és sátorponyva összekötésébõl.
4. Tálcafogás: három fõ hat tenyérrel alátámasztja a sérültet, a három elhajlí­tható í­zület (nyak, csí­põ, térd) alatt és fölött. A fejnél lévõ ad vezényszavakat az emelésre és a letételre. A csí­põhöz kell a legerõsebb segí­tõ, mert ott a legnagyobb az emelendõ súly!
5. Heveder, vagy gurtni: a kis helyen tárolható hevederbõl ülõkét lehet hajtani és a sérültet ráhelyezni. Így a hátunkra tudjuk venni, és egyedül szállí­thatjuk.  A gurtniból szintén ülõkét hajthatunk, amit 2 fõ tud mozgatni úgy, mint a bútorszállí­tók.
6. Rautek-féle mûfogás: ezzel a módszerrel egy és két fõ is sikeresen tudja mozgatni a sérültet.
7. Gerincágy: két könnyûfém félágyat lehet összecsatolni, ezáltal nehezen megközelí­thetõ helyekrõl lehet kihozni a sérültet, illetve komoly törések rögzí­tésére alkalmas.
8. Vákuummatrac: egy habkönnyû ágy, teli kis golyókkal, ebbe rögzül bele teljes testével a beteg. Amikor a golyók közül a levegõt kiszí­vjuk, az gipsz keménységûre változik.
9. KED mellény: gépjármûbalesetekben a roncsba szorult sérült kimentésére, majd szállí­tására alkalmas, gerinc- és nyaksérülés esetén.

Fektetési módok sérültek ellátásakor
A fektetési módok elsõsorban a sérültek állapotromlásának megállí­tására, illetve állapotjavulásuk elõsegí­tésére szolgáló eljárások. Ezeket az elsõsegélynyújtónak mielõbb alkalmaznia kell a sérült megmentése érdekében.

Alkalmazzuk minden olyan esetben, például nyakcsigolyatörés esetén, amikor a sérült mozgatása tilos. A légút-biztosí­tásról ekkor sem szabad megfeledkezni!

FELADAT: Párokban gyakoroljátok a képen látható oldalfekvõ helyzetet!

Alkalmazzuk minden olyan esetben, amikor a sérült mozgatása szükséges.
A légútbiztosí­tásról ekkor sem szabad megfeledkezni!

FELADAT: Alakí­tsatok párokat, és a tanteremben található szükségeszközökkel gyakoroljátok
az ábrán látható fektetési módot!
Alkalmazzuk minden olyan esetben, amikor a sérültnél a stabil oldalfekvõ helyzet végrehajtása tilos (például eszméletlen orrcsont-törött esetében). Így az arckoponya törés esetén is (járomcsont, orrcsont, állkapocs), mivel pont erre támaszkodna az oldalfekvésben. A légút-biztosí­tásról ekkor sem szabad megfeledkezni!


Alkalmazzuk minden olyan esetben, amikor a sérült eszméleténél van, és a fejsérülését már elláttuk. Minden vérzõ sebet ellátásuk után a szí­vnél magasabban rögzí­tünk, hogy a seb ne vérezzen újra. Így a fejsérülésnél a fejet, kézsérülésnél a kezet, illetve lábsérülésnél a lábat emeljük meg.

FELADAT: A tanteremben található szükségeszközökkel gyakoroljátok az ábrán látható fektetési módot!

Alkalmazzuk minden olyan esetben, amikor a sérült nehezen veszi a levegõt, vagy fullad. Így a bordatörések és mellkassérülések esetén is, mivel pont erre támaszkodik a sérült a fekvéskor. A fulladó beteg lábát tanácsos lógatni!

A hirtelen ájulás oka lehet a levegõ hiánya, a hosszas állás, a tömeg, továbbá a vérnyomás, vagy a vércukorszint csökkenése, sokk egy rossz hí­r hallatán, vagy a vér látványától. A beteget ilyenkor mielõbb le kell fektetni és a lábait magasra kell emelni: í­gy jut gyorsan friss vér az agyba. 10-15 perces fektetés, folyadék és cukorpótlás után az állapot teljesen rendezõdhet. Ha nem, betegnek kell tekinteni, és orvosi segí­tséget kell kérni.

Alkalmazzuk minden olyan esetben, amikor a beteg sápadt, hidegverejtékes, sok vért/ folyadékot vesztett, vagy nagy fájdalma van. Sápadtsága egyre nõ, tudata zavarttá válhat. Minden bõ vérzés után e fektetési módot alkalmazzuk.  Oka az, hogy a mentõk megérkezéséig vér folyik a létfontosságú szerveihez (szí­v, tüdõ, agy), és ez 10-15 percre egy palack csoport-azonos vért pótol. Ezt a folyamatot önvéradásnak nevezzük (auto-transzfúzió).

FELADAT: Alakí­tsatok párokat, és a tanteremben található szükségeszközökkel gyakoroljátok az ábrán látható fektetési módot!

Alkalmazzuk minden olyan esetben, amikor tompa hasi sérülés érte a sérültet, ha hasi görcsei vannak, ha a hasát fájlalja, és hasa egyre keményebb tapintású.  A sérült bõre sápadt, hideg és verejtékes. A sérültet mielõbb mentõvel kórházba kell szállí­tani.

Ki a sérült és ki a beteg?
Sérült az a személy, akinek a lágyrésze, vagy a csont és í­zületi rendszere megsérült, és ezáltal külsõ vagy belsõ vérzése alakult ki. Így pl. egy vágott seb a kézen, lórúgás utáni keményedõ has, vagy törésgyanús duzzanat a bokán.  Beteg az a személy, akinek az egészségkárosodását nem sérüléses eredetû esemény okozta. Így pl. ájulás, ami nem rendezõdik (betegség is lehet a hátterében), mellkasi fájdalom panasza (szí­vbetegség is okozhatja), vagy egy lázas állapot (tüdõgyulladás állhat a hátterében).

FELADATOK
1. Mikor mozgatható a sérült?
2. Milyen sérültmozgatási módszereket ismertek?
3. Soroljátok fel azokat a tennivalókat, amelyek az elsõsegélynyújtók elsõ feladatai!
4. Mire szolgál a vákuum-matrac?
5. Mutassatok be két fektetési módot!


ÖSSZEFOGLALíS
A baleseti sérült mozgatása tilos nyak, vagy gerinctörések esetén, mellkas, vagy nyí­lt hasi sérülés gyanújakor, medence, vagy combcsonttöréskor, nagy égés és polytrauma esetén.  A sérültek mozgatásának módszerei és eszközei: gólya viszi a fiát, tûzoltófogás, Rautek-féle mûfogás, tálcafogás, KED mellény, vákuum-matrac, gerincágy.  A sérültek fektetési módjait a sérülésük jellege határozza meg.

128. Ismétlõ foglalkozás

1. A baleseti helyszí­n teendõinek helyes sorrendje:
• A helyszí­n biztosí­tásával kezdünk, majd tájékozódunk.
• A veszélyek elhárí­tása után mentõt és segí­tséget hí­vunk.
• A további sérülteket ellátjuk, majd megvárjuk a mentõket és a segí­tõket.
A kimentést Rautek-féle mûfogással végezzük, de a legtöbb esetben ez a tûzoltók feladata. Soha nem feledkezzünk meg az életveszély elhárí­tásáról!

2. A baleseti helyszí­nen segí­tségnyújtáskor figyelembe kell venni:
• A sérültek számát és állapotát.
• Külsõ veszély vagy életveszély lehetõségét.
• A beszorult sérült helyzetét és állapotát.
• A segí­tõk számát, felkészültségét és várható megérkezésük idejét.

3. A sérültek ellátása az idõfaktorok szerint történik:
• Baleseti ellátásnál az 1–5 sorrendet alkalmazzuk.
• Katasztrófákban és tömeges balesetben az elsõ faktor a végére marad.

4. A baleseti sérült mozgatása az alábbi esetekben tilos:
• Nyak- vagy gerinctörések esetén.
• Mellkas- vagy nyí­lt hasi sérülés gyanújakor.
• Medence- vagy combcsonttöréskor.
• Nagy égés és polytrauma esetén.

5. A sérültek mozgatásának módszerei és eszközei az alábbiak:
• Gólya viszi a fiát, tûzoltófogás.
• Rautek-féle mûfogás, tálcafogás.
• KED mellény.
• Vákuummatrac.
• Gerincágy.

6. A sérültek fektetésének lehetõségei:
• Stabil oldal, félig ülõ helyzet stb.
• íjulás, sokk, fulladás stb. fektetési módjai.

FELADATOK
1. Fogalmazzátok meg, hogy mi a különbség a sérült és a beteg között!
2. Soroljátok fel, milyen teendõk vannak egy baleseti helyszí­nen!
3. Soroljátok fel a sérültek kimentésének alapszabályait!
4. Hányadik percben kell ellátni a csont és í­zületi sérüléseket?
5. Mikor kerül sor a sérültek osztályozására?
6. Melyek a kimentés kivitelezésére használható módszerek?
7. Kinek kell rendelkeznie elsõsegélynyújtó vizsgával?
8. Milyen sérültmozgatási módszereket ismersz?
9. Mutassatok be két fektetési módot!
10. Tömeges balesetben melyik idõfaktor sérültjeit kell utolsóként ellátni?

 

iskolakereső
belépés
honvédelem.hu hírei
pályázatok
Aktuálsi pályázatok
kiemelt témák
Mi az a Katonasuli?
Hogy járhatok Katonasuliba?
Mit tanulunk a KatonaSuliban?
Honvédelmi Kötelék