A KatonaSuli Diákoknak Pedagógusoknak Hírek Pályázatok
A honvédelem rendszere, a honvédelmi kötelezettségek

D) FEJEZETT A Magyar Köztársaság honvédelme,szerzõdéses katonák a Magyar Honvédségben

A fejezet a Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó jogszabályokkal, a szerzõdéses katonák mindennapjaival, továbbá a hadijog alapjaival foglalkozik. Megismeritek a Magyar Honvédség személyi állományának összetételét, a hivatásos, a szerzõdéses, az önkéntes tartalékos jogviszony létesí­tésének szabályait, a Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem ösztöndí­jas hallgatói jogviszonyának jellemzõit. A fejezet részletesen tárgyalja a szerzõdéses katonák és az ösztöndí­jas hallgatók napi életével, járandóságaival és ellátásával kapcsolatos ismereteket. A harmadik tárgykör a nemzetközi hadijog alapfogalmait mutatja be, többek között megismerkedtek a hadifoglyokkal való bánásmód elõí­rásaival, a hadviselés módszereinek és eszközeinek szabályaival. Képet kaphattok a második világháború után elkövetett háborús bûnökrõl, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által létrehozott Nemzetközi Törvényszék ezzel kapcsolatos tevékenységérõl.

94. A szabályozás szintjei, törvények, miniszteri rendeletek, helyi szabályzók

1. Mit jelent a honvédelem fogalma?
2. Melyek voltak a legfontosabb változások a honvédelemben?
3. Milyen jogszabályok vonatkoznak a haza védelmére?

Feladat: Mit jelentett az általános hadkötelezettség a gyakorlatban? Milyen változásokat okozott az általános hadkötelezettség megszüntetése a hadseregben és a társadalomban?

A honvédelemben lejátszódó változások
A honvédelmi tevékenység lényege bármilyen idegen hatalom fegyveres támadásának elhárí­tása katonai erõvel, illetve a Honvédség és a lakosság erre való felkészí­tése. Ez egy összetett és folyamatosan változó tevékenységterület, ezért az ezzel foglalkozó jogszabályok is gyakran módosulnak. 
   Magyarország NATO-tagsága és az Európai Unióhoz való csatlakozás megkí­vánta a hadsereg és a honvédelmi rendszer átalakí­tását. Hozzá kell járulnunk a szövetséges küldetésekhez, a béketámogató és humanitárius akciókhoz.  A szövetségek közös védelmének érdekében készen kell állni a szükséges katonai erõ és egyéb támogatások rendelkezésre bocsátására a vállalt kötelezettségeknek megfelelõen. Feladataink eredményes végrehajtása érdekében a Magyar Honvédség 2004-ben áttért az önkéntességen alapuló haderõre, ezzel békeidõben megszûnt az általános hadkötelezettség.

A haza védelmére vonatkozó jogszabályok
A legmagasabb szintû jogszabály egy államban az Alkotmány, amely meghatározza egy ország kormányzati berendezkedését, rögzí­ti a fõbb állami szervek feladatait. Az Alkotmány rendelkezik az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a kormány mûködésérõl, és az állampolgárok jogairól, kötelességeirõl is. A magyar Alkotmány az 1949. évi XX. törvény, amely többszöri módosí­táson esett át, vagyis számozása ellenére egy demokratikus alkotmány. Az Alkotmány tartalmaz a Magyar Honvédségre vonatkozó rendelkezéseket is a VIII. fejezetben.  A részletes szabályokat külön jogszabályok, törvények állapí­tják meg. Törvényeket az Országgyûlés alkothat.
• A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szól a 2004. évi CV. törvény, ennek a rövidí­tése a Ht.
• A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól szól az 1996. évi XLIII.  törvény a Hszt.
• A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szól a nemrégiben módosí­tott 2001. évi XCV. törvény, ez a Hjt.
• A NATO-tagságot az 1999. évi I. törvénnyel hirdettük ki.

   A tananyag további részében az egyszerûsí­tés érdekében esetenként a Ht., illetve a Hjt. rövidí­téssel fogtok találkozni.
A Honvédelmi törvény rendelkezik a hadkötelezettség szabályairól, a sorozásról, a katonák orvosi vizsgálatáról, a Magyar Honvédség irányí­tásáról. Rendelkezik arról is, hogy ha megtámadják az országot, milyen szabályok lépnek életbe.
   A törvények után a rendeletek következnek a jogforrási hierarchiában, amelyeket a kormány, a kormánytagok és az önkormányzatok is alkothatnak.  Rendeletben is találhatunk a Magyar Honvédségre vonatkozó szabályokat.  Az itt felsoroltakon kí­vül vannak még egyéb jogi eszközök, amelyek viselhetik az utasí­tás vagy a határozat elnevezést. Ezeket a jog úgy nevezi, hogy az állami irányí­tás egyéb jogi eszközei. Ezeken kí­vül még a Magyar Honvédség belsõ szabályozási eszközeit találjuk.
   Az alsóbb szintû jogszabályok között kormányrendeletek szabályozzák a légiriasztási rendszert, a NATO-válságreagálási rendszerét, a hadkiegészí­tõ parancsnokságok mûködését, illetve a nemzetgazdaság felkészí­tését honvédelmi feladatokra. A honvédelmi miniszter utasí­tásai is megemlí­tendõk az állami irányí­tás egyéb jogi eszközei között.

Belsõ szabályozási eszközök
A Magyar Honvédség belsõ szabályozási eszközei a szakutasí­tás, a szabályzat és az intézkedés. Némileg leegyszerûsí­tve azt mondhatjuk, hogy:
• szakutasí­tásban találhatók a haditechnikai eszközökre vonatkozó szabályok, egyéb szakmai-technikai szabályok;
• intézkedésben a személyi állomány mindennapjaira vonatkozó teendõk;
• a hivatali felettes egyedi utasí­tással érvényesí­ti az akaratát alárendeltjeivel szemben.

   Intézkedés kiadására a szolgálati elöljáró, a hivatali felettes, valamint a szakmai elöljáró, illetõleg a szakmai felettes jogosult. Ezekrõl a fogalmakról késõbb még részletesen is szó esik a fejezetben.
   Szakutasí­tást kiadhat a vezérkari fõnök és az államtitkár is, a minisztérium illetékes szakmai elöljárója, szakmai felettese.
   A szolgálati elöljáró kiadhat parancsot is, a parancsadásról részletesebben fogtok tanulni a 107. leckében.

FELADATOK
1. Olvassátok el az Alkotmányban a Magyar Honvédségre vonatkozó részt!
2. Nézzetek utána, hogy a parlamentben milyen folyamat elõzi meg egy törvény elfogadását!
3. Mit gondoltok, miért van szükség olyan törvényekre, amelyeket a parlament csak kétharmados többséggel fogadhat el vagy módosí­that?
4. Nézzetek utána, hogy mi a különbség a kormányhatározat és a kormányrendelet között!


ÖSSZEFOGLALíS
A Magyar Honvédség jogi szabályozó eszközei az Alkotmány, a törvények, a rendeletek és az egyéb jogi eszközök.
A Magyar Honvédségnek vannak belsõ szabályozó eszközei is, ezek a szakutasí­tások, intézkedések és elöljárói parancsok. A Honvédelmi törvény rendelkezik a hadkötelezettség szabályairól, a sorozásról, a katonák orvosi vizsgálatáról, a Magyar Honvédség irányí­tásáról.  Rendelkezik arról is, hogy ha megtámadják az országot, milyen szabályok lépnek életbe.
A Honvédelmi törvény rendelkezik a parancsadás szabályairól és a katonák fegyverhasználatáról is.

95. Az Alkotmány elõí­rásai a honvédelemrõl, a minõsí­tett idõszakok jellemzõi

1. Mi történik, ha megtámadják Magyarországot?
2. Milyen helyzeteket nevezünk minõsí­tett idõszaknak?
3. Melyek a minõsí­tett helyzetek közös jellemzõi?
4. Belsõ zavargás esetén milyen rendelkezések lépnének életbe?
5. Természeti katasztrófa esetén melyik szerv jogosult intézkedni?

Feladat: Készí­tsetek intézkedési tervet arra vonatkozóan, milyen rendelkezések lépjenek életbe külsõ fegyveres támadás esetén! Gyûjtsétek össze, szerintetek milyen intézkedéseket kell hozni ilyenkor egy országban!

Ismételjétek át, amit a hazánkat fenyegetõ biztonságpolitikai tényezõkrõl és kockázatokról tanultatok!

A most bemutatásra kerülõ helyzeteket együttesen minõsí­tett idõszaknak, vagy másképpen rendkí­vüli jogrendnek nevezzük, amelyrõl az Alkotmány II. és VII. fejezetében olvashattok.

Rendkí­vüli állapot
Hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye, vagyis háborús veszély esetén az Országgyûlés kihirdeti a képviselõk 2/3-ának szavazatával a rendkí­vüli állapotot, és létrehozza a Honvédelmi Tanácsot.  A Honvédelmi Tanács átveszi a hatalmat, és rendeleti úton kormányoz. Az Országgyûlés akadályoztatása esetén ezek a feladatok a köztársasági elnököt illetik meg. Az Országgyûlés például akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehí­vása az idõ rövidsége miatt nem lehetséges. Az akadályoztatás tényét, a hadiállapot, a rendkí­vüli- és szükségállapot kihirdetésének indokoltságát a miniszterelnök, az Alkotmánybí­róság elnöke és az Országgyûlés elnöke együttesen állapí­tják meg.
   A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai:
• a miniszterelnök;
• a miniszterek;
• a frakcióvezetõk, (a Parlamentbe bejutott pártok képviselõcsoportjainak vezetõi),
• az Országgyûlés elnöke;
• a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke, tanácskozási joggal.

   A Honvédelmi Tanács gyakorolja ekkor a kormány, a köztársasági elnök és az Országgyûlés ráruházott jogait.

A Honvédelmi Tanács mûködése
A Honvédelmi Tanács a döntéseit zárt ülésen hozza. Akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A Honvédelmi Tanács határozataihoz a jelen lévõ tagok több mint felének a szavazata szükséges. Rendkí­vüli vagy azonnali döntést igénylõ esetben a Honvédelmi Tanács akár ülésen kí­vül is határozhat.  Ilyenkor a Honvédelmi Tanács tagjai í­rásban, távbeszélõn vagy más információ-átviteli módon közlik állásfoglalásukat az elnökkel. A Honvédelmi Tanács ülésen kí­vül hozott döntésének érvényességéhez a tagok több mint a felének egyetértése szükséges. A Honvédelmi Tanács döntéseit a köztársasági elnök és a miniszterelnök í­rja alá. A döntéseket a rádiók és televí­ziók adásaiban, a napilapokban, valamint hirdetmény útján még az aláí­rás napján közzé kell tenni. A Honvédelmi Tanács rendeletét a Magyar Közlönyben is ki kell hirdetni.

Szükségállapot
Az Alkotmány szerint a szükségállapot az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekményeket takarja, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erõszakos cselekményekre, elemi csapásra vagy ipari szerencsétlenségre vonatkozik. A szükségállapotot az Országgyûlés hirdeti ki a képviselõk 2/3-ának szavazatával.  Szükségállapot idején a köztársasági elnök rendeletet alkothat, és rendkí­vüli intézkedéseket vezethet be rendeleti úton, pl. korlátozhatja fogyasztási cikkek, termékek forgalmát. A bevezetett rendkí­vüli intézkedésekrõl haladéktalanul tájékoztatni kell az Országgyûlés elnökét. Szükségállapot idején az Országgyûlés vagy annak honvédelemmel foglalkozó bizottsága folyamatosan ülésezik. A rendkí­vüli intézkedések 30 napig maradnak hatályban, kivéve, ha az Országgyûlés vagy a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság másképpen dönt. Az Országgyûlés vagy a bizottság jogosult felfüggeszteni a rendkí­vüli intézkedéseket.

Veszélyhelyzet
Természeti katasztrófát, elemi csapást jelent, amely az élet- és vagyonbiztonságot fenyegeti. A polgári védelemrõl szóló 1996. évi XXXVII. törvény idesorolja az ipari katasztrófát is. A veszélyhelyzetet a kormány hirdeti ki, és ilyenkor az Országgyûlés felhatalmazása alapján rendeleteket alkothat, egyes törvényekben foglalt rendelkezésektõl eltérõ intézkedéseket hozhat.

Megelõzõ védelmi helyzet
Ez külsõ fegyveres támadás közvetett veszélyét, vagy szövetségi kötelezettség teljesí­tését jelenti, ezt az Alkotmány 2004 óta tartalmazza. A megelõzõ védelmi helyzet a rendkí­vüli állapothoz hasonlí­t. Kihirdetése az Országgyûlés feladata.  A kormány felhatalmazás alapján jogosult rendeleteket alkotni, amelyek az Országgyûlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig hatályosak (pl. létesí­tmények, óvóhelyek épí­tése rendelhetõ el). A rendkí­vüli intézkedésekrõl folyamatosan tájékoztatni kell az Országgyûlést és az illetékes bizottságokat. Megelõzõ védelmi helyzetben bevezethetõ az általános hadkötelezettség is.

Az ország védelme és a lakosság biztonsága érdekében hozható döntések
Minõsí­tett idõszakban elrendelhetõ rendkí­vüli intézkedések:
• az ország egész területén vagy egy részén rendeletileg új bí­róságok és ügyészségek létesí­thetõk, illetve a katonai büntetõbí­ráskodás területén rögtönbí­ráskodás rendelhetõ el;
• szünetelhet a Magyar Honvédség hivatásos állományába történõ felvétel;
• a közúti, vasúti, ví­zi és légi jármûvek forgalma megtiltható vagy korlátozható;
• korlátozni lehet a lakosság utcán, vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (kijárási tilalom). Elrendelhetõ, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak bizonyos idõtartamra el kell hagynia (kitelepí­tés), egyben kijelölhetõ a lakosság új tartózkodási helye;
• elrendelhetõ a sajtótermékek és a tömegtájékoztatást szolgáló más közlemények elõzetes ellenõrzése;
• az ország egész területén, vagy bármely részén megtiltható a vadászat, valamint a vadász- és sportlövõ fegyverek tartása, elrendelhetõ a lõfegyverek beszolgáltatása, összegyûjtése és biztonságba helyezése;
• a lakosság alapvetõ élelmiszerrel, ruházati és iparcikkekkel való ellátása érdekében • jegyrendszer vezethetõ be;
• alkalmazhatók az állampolgárokat érintõ riasztási fokozatok;
• a közigazgatás, a Magyar Honvédség, és a védelemben közremûködõ szervek épületeibe a beléptetés szigorí­tható, feltételhez köthetõ vagy megtiltható;
• elrendelhetõ a rádió, a televí­zió és egyéb tömegkommunikációs intézmények helyiségeinek, stúdióinak átengedése, a levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenõrzése;
• korlátozni lehet a külföldiekkel való kapcsolattartást, korlátozható, illetve megtiltható magyar állampolgárok külföldre utazása, külföldiek beutazása;
• speciális terrorelhárí­tó intézkedések vezethetõk be, szigorí­tható az államhatár ellenõrzése, ismeretlen eredetû, õrizetlenül hagyott csomagok, tárgyak megsemmisí­thetõk.
A kormány azonnali intézkedési joga: külsõ fegyveres csoportok váratlan betörése esetén az ország oltalmazása érdekében a támadással arányosan azonnal intézkedni köteles.

FELADATOK
1. Nézzetek utána, hogy más országokban hogyan nevezik a külsõ vagy belsõ fenyegetettséget és a természeti katasztrófát!
2. Megegyeznek-e az elnevezések a magyar Alkotmány szóhasználatával?

ÖSSZEFOGLALíS
Minõsí­tett idõszakok: rendkí­vüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelõzõ védelmi helyzet.
A minõsí­tett idõszakok idején az ország védelme és a lakosság biztonsága érdekében rendkí­vüli intézkedések hozhatók.
Rendkí­vüli állapotot az Országgyûlés hirdethet ki.
Rendkí­vüli állapot idején az Országgyûlés által létrehozott Honvédelmi Tanács veszi át a hatalmat, és rendeleti úton kormányoz.

96. A honvédelem rendszerének felépí­tése, a védelmi bizottságok feladatai

1. Mely állami szervek irányí­thatják a Magyar Honvédséget?
2. Mi a védelmi bizottságok rendeltetése?
3. Melyek a védelmi bizottságok legfontosabb feladatai?

Feladat: Gyûjtsétek össze azokat az állami szerveket, amelyeknek feladatai lehetnek a Magyar Honvédséggel kapcsolatban! Ismételjétek át, amit korábban a Magyar Honvédség felépí­tésérõl és vezetésérõl, valamint hazánk katonai stratégiájáról tanultatok!

A Magyar Honvédség szervezeti mûködése
A honvédségi szervezetek alapí­tására és megszüntetésére a honvédelmi miniszter jogosult. A honvédségi szervezetek mûködésének megértése szempontjából fontos megkülönböztetnünk egymástól két fogalmat, az irányí­tást és a vezetést. A vezetõ a szervezeten belül helyezkedik el, az irányí­tó a szervezeten kí­vül. Az irányí­tó nem része a szervezetnek, de irányí­tó döntéseket hozhat.  Az irányí­tó döntéseket aztán a szervezet vezetése hajtja végre. A Honvédséggel kapcsolatban irányí­tási jogköre van az Országgyûlésnek, a kormánynak és a köztársasági elnöknek, valamint a honvédelmi miniszternek is.

Az Országgyûlés és a Magyar Honvédség kapcsolata

Az Országgyûlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Az Országgyûlés fogadja el a honvédség hosszú távú fejlesztési irányait, a hadsereg létszámát, és az éves költségvetési törvényben biztosí­tja a szükséges anyagi forrásokat. Megelõzõ védelmi helyzet idején döntést hoz a hadkötelezettség bevezetésérõl.  Dönt a Magyar Honvédség országon belüli és kí­vüli alkalmazásáról, külföldi fegyveres erõk magyarországi, vagy Magyarországról kiinduló alkalmazásáról.

Az Országgyûlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága
Az Országgyûlés bizottságokat mûködtet, amelyeket egy-egy parlamenti ciklusban átszervezhetnek vagy átnevezhetnek. Tekintettel fontosságára, a honvédelmi feladatokkal foglalkozó bizottságot mindig létre kell hozni, ez jelenleg az Országgyûlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága. A bizottság folyamatosan figyelemmel kí­séri a Magyar Honvédség felkészültségét és feladatainak megvalósulását. A honvédelmi miniszter a Magyar Honvédséget érintõ jogszabályok, döntések tervezeteit bemutatja a bizottságnak, ha az a szervezet egészét érintõ valamely stratégiai jelentõségû tevékenység megszüntetését vagy új tevékenység megindí­tását tartalmazza. A bizottság kinevezése elõtt meghallgatja a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnökét, és véleményt nyilvání­t alkalmasságáról.

A köztársasági elnök és a Magyar Honvédség kapcsolata
A köztársasági elnök a Magyar Honvédség fõparancsnoka. Az elnök a Magyar Honvédségnek nem vezetõje, hanem irányí­tója, aki a szervezeten kí­vül áll.  Olyan jogokat gyakorol, amelyek nem vonják el a kormány és az Országgyûlés jogkörét.
   Békeidõben kinevezési, személyügyi jogkörei vannak. A honvédelmi miniszter javaslatára kinevezi és felmenti a vezérkari fõnököt, kinevezi, elõlépteti, elbocsátja, lefokozza, nyugállományba helyezi a tábornokokat. A miniszterelnök elõterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét, amit a vezérkari fõnök dolgoz ki. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség mûködését érintõ bármely ügyben tájékoztatást kérhet a kormánytól. A Magyar Honvédséget érintõ jogszabályok tervezeteit tájékoztatásul neki is meg kell küldeni.

A kormány és a Magyar Honvédség kapcsolata
A kormány – amely a miniszterelnökbõl és a miniszterekbõl áll – dönt a nemzetközi szerzõdésen alapuló katonai kötelezettségek teljesí­tésérõl, összehangolja a minisztériumok tevékenységét, meghatározza a polgári védelmi felkészí­tés feladatait. Gondoskodik a szövetségi kötelezettségbõl eredõ tervezési feladatok elvégzésérõl. Megelõzõ védelmi helyzet kihirdetése esetén, illetve váratlan támadás elhárí­tására, az állampolgárok biztonsága és a közbiztonság érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Jogalkotásra jogosult megelõzõ védelmi helyzetben és veszélyhelyzetben.
A kormány megtervezi a Magyar Honvédség fenntartásának és fejlesztésének költségeit. A kormány feladatainak megvalósí­tása érdekében rendeleteket, illetõleg határozatokat ad ki. A kormány nevében a miniszterelnök vagy az általa megbí­zott miniszter évente köteles a Magyar Honvédség állapotáról beszámolni az Országgyûlésnek.

A honvédelmi miniszter
A miniszter felelõs a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések elõkészí­téséért és a döntések végrehajtásáért. A honvédelmi miniszter rendeletet adhat ki, vezeti a Nemzeti Katonai Stratégia kidolgozását, amely hosszú távon határozza meg a Magyar Honvédség alkalmazásának és fenntartásának fõ elveit.  A honvédelmi miniszter meghatározza a helyi védelmi igazgatási szervek (pl. fõvárosi, megyei védelmi bizottság, helyi védelmi bizottságok, hadkiegészí­tési parancsnokságok) honvédelmi feladatait, irányí­tja a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat. Vezetési jogköreit a vezérkari fõnökön keresztül gyakorolja.  Rendelettel és egyéb jogi eszközökkel (pl. utasí­tás) szabályozza a honvédelmi feladatok végrehajtását. Ellenõrzi a jogszabályok betartását, megsemmisí­ti vagy megváltoztatja az egyedi ügyben hozott jogsértõ intézkedéseket.  A minisztériumokban a minisztereknek alárendelt államtitkárokat találunk, a Honvédelmi Minisztériumban az államtitkár felsõ szintû irányí­tást végez, szakutasí­tást és intézkedést ad ki.

A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar
A Honvéd Vezérkar a Honvédelmi Minisztérium szervezetének része. Felsõ szintû vezetési szerv, a vezérkari fõnök vezeti. A vezérkari fõnök kidolgozza az ország fegyveres védelmi tervét, a Magyar Honvédség felkészí­tésének és kiképzésének rendjét, tervezi a mozgósí­táshoz szükséges ingóságok és ingatlanok igénybevételének rendjét. Megtervezi a nemzetközi szerzõdésbõl fakadó katonai kötelezettségek teljesí­tését. Intézkedik az ország területének légvédelmi, repülõ- és készenléti erõkkel történõ oltalmazására. Parancsot, intézkedést és szakutasí­tást ad ki.

A területi-helyi honvédelmi igazgatás
A területi-helyi honvédelmi igazgatásban a következõ szerveknek és személyeknek vannak feladataik: fõvárosi és megyei védelmi bizottságok, helyi védelmi bizottság, hadkiegészí­tési parancsnokságok,
a polgármester és a jegyzõ. A védelmi bizottságok közigazgatási szervek, a polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat látják el a kormány irányí­tásával. Meghatározzák a gazdasági-anyagi szolgáltatási
kötelezettségeket. A helyi védelmi bizottságok városokban, a fõváros kerületeiben és a megyei jogú városokban találhatók. A helyi védelmi bizottság illetékességi  területe a honvédelmi körzet, elnöke a polgármester.
   A helyi védelmi bizottságok összehangolják a gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettségeket. A polgármester és a jegyzõ rendeli el az anyagi-szolgáltatási kötelezettség teljesí­tését, a mozgósí­tás helyi feladatait. A bizottság közremûködik a rendkí­vüli intézkedésekbõl adódó feladatok végrehajtásában.  Mind béke, mind megelõzõ védelmi helyzet és rendkí­vüli állapot idején szervezi a lakosság polgári védelmével kapcsolatos feladatait. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a polgármester határozattal kötelezi polgári védelmi szolgálatra.

A hadkiegészí­tõ parancsnokságok

Hazánkban a Nyugat-Magyarországi és a Kelet-Magyarországi Hadkiegészí­tõ Parancsnokság mûködik, amelyek toborzóirodákat mûködtetnek szerte az országban.  Feladataik közé tartozik megelõzõ védelmi helyzet, és rendkí­vüli állapot idején a Magyar Honvédség hadkötelesekkel történõ kiegészí­tése. A hadkiegészí­tõ parancsnokságok a Honvéd Vezérkar fõnökének alárendeltségében mûködnek.

FELADATOK
1. Szerintetek mely szervnek/személynek vannak a legfontosabb feladatai békeidõben a Magyar Honvédséggel kapcsolatosan?
2. Szerintetek mely szervnek/személynek vannak a legfontosabb feladatai hadiállapotban, háborús veszélyben a Magyar Honvédséggel kapcsolatosan?

ÖSSZEFOGLALíS
A Magyar Honvédségre vonatkozó irányí­tói döntéseket hozhat: az Országgyûlés, a kormány, a köztársasági elnök, a honvédelmi miniszter.
    A honvédelmi miniszter dolgozza ki a Nemzeti Katonai Stratégiát, amely hosszú távon meghatározza a Magyar Honvédség alkalmazásának és fenntartásának fõ elveit.  A Honvéd Vezérkar fõnöke dolgozza ki az ország fegyveres védelmi tervét.  A helyi védelmi bizottságok városokban, a fõváros kerületeiben és a megyei jogú városokban találhatók. A védelmi bizottságok a polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat látják el a kormány irányí­tásával.
    A hadkiegészí­tõ parancsnokságok toborzóirodákat mûködtetnek szerte az országban.

97. A honvédelmi kötelezettségek tartalma

1. Melyek az állampolgári kötelezettségek?
2. Mi a hadkötelezettség és a polgári szolgálat?
3. Mit jelent a honvédelmi munkakötelezettség?
4. Miben különbözik a honvédelmi munkakötelezettség a polgári védelmi kötelezettségtõl?

Feladat: Beszéljétek meg, milyen állampolgári kötelezettséget rendelnétek el természeti katasztrófa esetén! Kiket mentesí­tenétek a honvédelmi kötelezettségek alól?

íllampolgári kötelezettségek
Az ország területén lakóhellyel rendelkezõ személyeket és szervezeteket állampolgárságukra való tekintet nélkül gazdasági és anyagi szolgáltatásra lehet kötelezni. Az állampolgárok személyes szolgálat és vagyoni szolgáltatás teljesí­tésére kötelezhetõk. A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú magyar állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségei:
• megelõzõ védelmi helyzet és rendkí­vüli állapot idején: hadkötelezettség;
• rendkí­vüli állapot idején: honvédelmi munkakötelezettség;
• polgári védelmi kötelezettség.
A hadkötelezettség rendkí­vüli állapot idején vagy akkor lép életbe, ha megelõzõ védelmi helyzetben arról az Országgyûlés a jelen lévõ képviselõk 2/3-ának szavazatával határoz. A hadkötelezettség a Magyar Köztársaság területén élõ, nagykorú magyar férfi állampolgárokat terheli. Akinek mindez ellentétes lelkiismereti meggyõzõdésével, polgári szolgálatot választhat.

Hadkötelezettség
Az általános hadkötelezettséget 2004-ben béke idején megszüntették, elrendelni csak rendkí­vüli állapot idején, illetve megelõzõ védelmi helyzetben lehet.  A Magyar Honvédség személyi állománya hivatásos, szerzõdéses vagy önkéntes tartalékos katonákból áll. A Magyar Honvédség hadkötelesekkel való kiegészí­tésére csak minõsí­tett idõszakokban kerülhet tehát sor.
A hadkötelezettséghez tartozik a szolgálati, a megjelenési, a bejelentési, az adatszolgáltatási kötelezettség. A hadkötelezettség a 18. év betöltésekor kezdõdik, és annak az évnek a december 31-ig áll fenn a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló törvény szerint, amikor a hadköteles a 40. évét betölti.  Nem hadköteles az a személy, aki polgári szolgálat teljesí­tésére kapott engedélyt.  A hadkötelesnek meg kell jelennie sorozáson a hadkiegészí­tõ parancsnokság felhí­vásában megjelölt helyen és idõben, adategyeztetés és orvosi alkalmasság megállapí­tása céljából. A sorozást sorozóbizottságok végzik. A hadkötelesek behí­vása behí­vóparanccsal történik, amit a hadkiegészí­tõ parancsnokság kézbesí­t a behí­vottnak. A hadköteles beosztását a személyi adottságok és a végzettség figyelembevételével állapí­tják meg. A sorozáskor megállapí­tható katonai alkalmassági fokozatok: „katonai szolgálatra alkalmas”, „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” és „katonai szolgálatra alkalmatlan”.  Aki megjelenési kötelezettségének azért nem tesz eleget, mert szeretné kivonni magát a katonai szolgálat teljesí­tése alól, büntetõjogi felelõsséggel tartozik, tehát ez a magatartás bûncselekmény hazánkban.
A katonai szolgálat ideje megelõzõ védelmi helyzetben legfeljebb 12 hónap, ez a korlátozás nem vonatkozik azonban a rendkí­vüli állapot idejére. A hadkö-teles a hadkiegészí­tõ parancsnokság által kiadott behí­vóparancsra, az azon megjelölt okirataival, a parancsban meghatározott idõpontban és helyre köteles a katonai szolgálat teljesí­tése céljából bevonulni. A hadköteles katonát a hadkötelezettség megszüntetését követõ 30 napon belül le kell szerelni.

A polgári szolgálat teljesí­tésének engedélyezése
A polgári szolgálat teljesí­tésének engedélyezése iránti kérelmet a törvény szerint a behí­vóparancs kézbesí­tését követõ 3. munkanapig lehet benyújtani.  A kérelmet a hadkiegészí­tõ parancsnokság vezetõjéhez, vagy a kormány területi szervéhez (2009. január 1-jétõl hazánkban hét regionális államigazgatási hivatal mûködik) kell benyújtani. A polgári szolgálat teljesí­tésére vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell utasí­tani, ha a körülményekbõl megállapí­tható a lelkiismereti okra való hivatkozás megalapozatlansága. A kérelem benyújtása a hadkötelest nem mentesí­ti a megjelenési és bejelentési kötelezettség teljesí­tése alól. A polgári szolgálat teljesí­tésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a lakóhely szerinti közigazgatási hivatalok bí­rálják el. A polgári szolgálatot a határozat kézhezvételét követõ 15 napon belül meg kell kezdeni, idõtartama megegyezik a katonai szolgálat idõtartamával. Polgári szolgálat nem teljesí­thetõ a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél. Az a hadköteles, aki polgári szolgálat teljesí­tésére kapott engedélyt, katonai szolgálatot utóbb kérelmére sem teljesí­thet.
Hazánkban jelenleg szünetel a polgári szolgálat teljesí­tésére történõ felhí­vás.

A polgári védelmi kötelezettség
A polgári védelmi kötelezettség az ország területén lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú, magyar állampolgárokat terheli, a Honvédelmi törvény szerint a férfiakat 18-55, a nõket 18-50 éves korig. A polgári védelmi kötelezettség nemcsak rendkí­vüli állapotban, de békeidõben is elrendelhetõ (pl. katasztrófahelyzetben a lakosság életének megóvására, károk megelõzésére, illetve következményeik felszámolására, mentési feladatokra). Mentesül a polgári védelmi kötelezettség alól:
• a terhes nõ;
• a gyermekét saját háztartásában nevelõ anya, a gyermek 6 éves koráig;
• a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelõ szülõ, a gyermek 14 éves koráig;
• a szülõ, ha 3, vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza;
• aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette;
• aki egészségi állapota miatt a kötelezettség teljesí­tésére alkalmatlan;
• aki a vele közös háztartásban élõ, állandó ápolásra szoruló egyenes ági rokonát vagy
• házastársát egyedül látja el.

A honvédelmi munkakötelezettség
Csak rendkí­vüli állapotban rendelhetõ el, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ magyar állampolgárok részére: a férfiakat 18-60, a nõket 18-55 éves korukig terheli. Az egészségi állapotnak és a végzettségnek megfelelõ tartós vagy idõleges, fizikai vagy szellemi munkavégzést jelent. A munkakötelezettségét a kötelezett a számára kijelölt munkahelyen teljesí­ti.
   Mentesül a kötelezettség alól:
• a lelkész;
• a várandós nõ;
• az anya a gyermek 3 éves koráig;
aki a vele közös háztartásban élõ, állandó ápolásra szoruló egyenes ági rokonát, vagy házastársát egyedül ápolja;
• az az egyedül élõ nõ vagy férfi, aki 14 éven aluli gyermeket tart el saját háztartásában;
• aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette;
• aki egészségi állapota miatt a kötelezettség teljesí­tésére alkalmatlan;
• a honvédség és a rendvédelmi szervek dolgozója, továbbá akit fontos közérdekbõl a honvédelmi miniszter mentesí­t.


Gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség
A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ természetes személyekre és szervezetekre rendelhetõ el. Jelentheti szolgáltatás igénybevételének a tûrését, tevékenységtõl való tartózkodást is: pl. munkagépek, gépjármûvek, üzemanyag, fogyasztási cikkek igénybevételét, gépjármûpark karbantartását.  Az anyagi javak a honvédség és a rendvédelmi szervek mûködéséhez, a polgári védelmi feladatok ellátáshoz, a szövetséges fegyveres erõk ellátásához kellhetnek.
Mentesek a gazdasági-anyagi szolgáltatás alól:
az Országgyûlés, az Alkotmánybí­róság, az íllami Számvevõszék, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyûlési Biztos Hivatala, a minisztériumok, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács;
a Legfelsõbb Bí­róság, a Legfõbb íœgyészség, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, az igazságügyi, közigazgatási szervek a szükséges mértékben;
az egyházak, felekezetek és vallási közösségek azon dolgok tekintetében, amelyek a hitéleti tevékenységet szolgálják;
az országgyûlési képviselettel rendelkezõ pártok az országgyûlési képviseleti tevékenységhez szükséges mértékben;
• a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek a szükséges mértékben;
• a közforgalmú személyszállí­tó szervezetek a szükséges mértékben;
az egészségügyi szolgáltatók a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül csak egészségügyi szolgáltatás céljára vehetõk igénybe.  A szolgáltatás teljesí­tése miatt felmerült vagyoni hátrányért
kártalaní­tás jár.


FELADATOK
1. Ki választana közületek polgári szolgálatot? Indokoljátok meg, hogy miért!
2. Nézzétek meg, hogy a NATO-tagállamokban hogyan szabályozzák a hadkötelezettséget napjainkban!


ÖSSZEFOGLALíS
Honvédelmi kötelezettségek: hadkötelezettség, polgári védelmi kötelezettség, honvédelmi munkakötelezettség és gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség.  A hadkötelezettséget rendkí­vüli állapotban életbe lép, megelõzõ védelmi helyzetben elrendelhetõ.
A polgári védelmi kötelezettség békeidõben is elrendelhetõ, pl. katasztrófahelyzetben a lakosság életének megóvására.

98. A Magyar Honvédség feladatai

1. Milyen feladatai lehetnek a Magyar Honvédségnek, amelyek közvetlenül nem kötõdnek a honvédelmi tevékenységhez?

Feladat: Próbáljátok meg összegyûjteni eddigi ismereteitek alapján a Magyar Honvédség feladatait! Ismételjétek át, amit a katonai kötelékekrõl, és a magyar katonák külföldi tevékenységérõl tanultatok!


A Magyar Honvédség feladatai
„A Magyar Honvédség polgári irányí­tás alatt álló, függelmi rendszerben mûködõ  és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet. Békében az önkéntességen,  megelõzõ védelmi helyzetben és rendkí­vüli állapotban az önkéntességen  és az általános hadkötelezettségen alapuló haderõ” – olvashatjuk a honvédelmi  törvényben.

A Magyar Honvédség feladatai a következõk:
"A Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külsõ támadással szembeni fegyveres védelme;a szövetségi és nemzetközi szerzõdésbõl eredõ katonai kötelezettségek, békefenntartó és humanitárius feladatok teljesí­tése;
• közremûködés a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában;a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylõ létesí­tmények õrzése és védelme;
közremûködés az Alkotmány szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erõszakos cselekmények elhárí­tásában.

 

FELADAT: Milyen újfajta fenyegetettséggel kell szembenézni a XXI. században? Hasonlí­tsátok  össze a régebbi korok háborúit és napjaink fegyveres összeütközéseit! Találtok-e különbségeket?


   A Magyar Honvédségnek az elõbb emlí­tett alkalmazása esetén meg kell határozni a felhasználás célját, idõtartamát, a kirendelt erõk feladatait, létszámát, eszközeit és fegyverzetét, továbbá a felhasználás földrajzilag körülí­rt területét. A kirendelt erõk saját parancsnokaik vezetésével hajtják végre a feladatot.
   További feladatok:
• talált robbanótestek mentesí­tése, illetõleg egyéb tûzszerészeti feladatok térí­tés ellenében való végrehajtása;
• hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához;
• részvétel az állami protokolláris feladatokban.

A katasztrófavédelmi és protokolláris feladatok teljesí­tésére az alárendelt szervezetektõl legfeljebb 100 fõ 21 napi idõtartamot meg nem haladó igénybevételrõl a Honvéd Vezérkar fõnöke, az ezt meghaladó létszámú vagy idõtartamú igénybevételrõl a honvédelmi miniszter dönt. A 3000 fõt meghaladó igénybevételrõl a honvédelmi miniszter dönt, és a döntéssel egyidejûleg tájékoztatja az Országgyûlést.
   Az egyes honvédségi szervezetek konkrét feladatait külön jogszabályok, egyéb jogi eszközök, valamint belsõ rendelkezések határozzák meg.
    A Magyar Honvédség mûszaki munkagépei és szállí­tóeszközei – a harcjármûvek  és a fegyverzet kivételével—kérelemre, a honvédelmi miniszter engedélyével, az állami szervek feladatainak ellátásához megállapodás alapján és  térí­tés ellenében ideiglenesen átengedhetõk.

FELADATOK
1. Beszéljétek meg közösen, mit jelent az, hogy a Magyar Honvédség polgári irányí­tás alatt áll?
2. Milyen veszélyekkel járna, ha ez nem í­gy lenne?

ÖSSZEFOGLALíS
A Magyar Honvédség alapfeladata a Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külsõ támadással szembeni fegyveres védelme.
A Magyar Honvédség alkalmazása esetén meg kell határozni a felhasználás célját, idõtartamát, a kirendelt erõk feladatait, létszámát, eszközeit és fegyverzetét, továbbá a felhasználás földrajzilag körülí­rt területét.

99. A Magyar Honvédség személyi állományának összetétele, a jogviszony sajátosságai

1. Korlátozva van-e a katonák mozgásszabadsága?
2. Hogyan gyakorolhatják a katonák szavazati jogukat a választások alkalmával, ha éppen külföldön  teljesí­tenek szolgálatot?
3. Vannak-e eltérések a katonák és a civil állampolgárok emberi jogainak gyakorlásában?
4. Melyek a Magyar Honvédség mûködésének sajátosságai?

Feladat: Gyûjtsétek össze, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyek különösen fontosak lehetnek a katonai pályát választóknak! Igyekezzetek minél több szempontból megvizsgálni a katonák életét és munkáját!

A Magyar Honvédség tényleges állománya
A törvény szerint a tényleges katonai állományba tartoznak a hivatásos katonák, a szerzõdéses katonák, a szolgálatot teljesí­tõ önkéntes tartalékos katonák, a Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem honvédségi  ösztöndí­jas hallgatói, a Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképzõ Iskola szakképzésben részt vevõ hallgatói.  Megelõzõ védelmi helyzet és rendkí­vüli állapot idején a hadkötelezettség bevezetése után a hadköteles katonák is a Magyar Honvédség tényleges állományába tartoznak.
   A tényleges katonai állomány tagjai – a szolgálati viszony keletkezése szerint – békében önkéntes jelentkezés alapján, megelõzõ védelmi helyzet és rendkí­vüli állapot idején, a hadkötelezettség bevezetése után pedig hadkötelezettség alapján teljesí­tenek katonai szolgálatot.
    A tényleges katonai állomány folyamatos kiegészí­tése békében a hivatásos, szerzõdéses és az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra, vagy hallgatói viszony létesí­tésére toborzottak felvétele, megelõzõ védelmi helyzet és rendkí­vüli állapot idején pedig a hadkötelesek behí­vása útján történik. 
   Az állomány tagja köteles az elõí­rt helyen és idõben, szolgálatképes állapotban megjelenni és feladatát teljesí­teni, e célból rendelkezésre állni. Szolgálati feladatait köteles a törvényekben foglalt elõí­rásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelõen, szükség esetén a veszély vállalásával, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani. 
   Az állomány tagjának belátható, tervszerû elõmeneteli lehetõséget kell biztosí­tani a magasabb beosztás és a hozzá kapcsolódó rendfokozat eléréséhez. Ez a hivatásos állománynál legalább a szolgálati nyugdí­jjogosultság eléréséig terjedõ életpályát, elõmenetelt, a szerzõdéses állománynál pedig  kiszámí­tható elõmenetelt jelent. A katonáknak meg kell felelniük a honvédelmi miniszter által rendeletben meghatározott, a beosztásuknak és életkoruknak megfelelõ egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. Az alkalmasság elérésének és szinten tartásának feltételeit és a vizsgálatot a Magyar Honvédség biztosí­tja.

A Magyar Honvédség mûködésének sajátosságai

A PARANCS
A Magyar Honvédségnek szabályozott rendben kell mûködnie, ezért a honvédség vezetésének legalapvetõbb eszköze a parancs. A parancs a Magyar Honvédség általánosan elfogadott vezetési eszköze, amelyet a világ minden hadseregében alkalmaznak. Az állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést nem bí­rálhatja, azokról véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértõ nyilatkozatot nem tehet.

A MOZGíSSZABADSíG ÉS ANNAK KORLíTOZíSA
Az állomány tagja a törvényben meghatározott esetekben a szolgálati helyérõl áthelyezhetõ, illetve más szolgálati helyre vezényelhetõ. Az állomány tagja tartózkodási helyét a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében választhatja csak meg, a szolgálati hely szerinti településen vagy annak vonzáskörzetén kí­vül csak a parancsnok engedélyével lakhat. Az állomány tagja szolgálati helyét a munkarendben megállapí­tott esetekben és módon hagyhatja el, és köteles bejelenteni a szolgálatteljesí­tési idõn kí­vüli elérhetõségét.  A katona köteles külföldre utazását a szolgálati elöljárónak, vezetõnek bejelenteni.  Az állomány tagja a tartózkodási helyérõl különösen indokolt esetben szabadsága alatt is visszarendelhetõ szolgálatteljesí­tési helyére. A katonát egy évet meghaladó külföldi szolgálatra a miniszter, ettõl rövidebb idõtartamra a jogszabályban meghatározott elöljáró vezényelheti. Külföldi szolgálat esetén a vezényeltet megilletõ juttatások mellett egyéb pénzbeli és természetbeni ellátások is járnak. A külföldi szolgálatra történõ kiválasztáskor az önkéntes jelentkezõket elõnyben kell részesí­teni.

A PíRTTAGSíG TILALMA
A hivatásos állomány tagja nem lehet tagja pártnak, párt nevében vagy érdekében – az országgyûlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való elindulást kivéve – közszereplést nem vállalhat.

A VÉLEMÉNYNYILVíNÍTíS SZABADSíGA ÉS ANNAK KORLíTOZíSA
A szolgálati rendet és fegyelmet veszélyeztetõ sajtóterméket katona nem állí­that elõ, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt nem függeszthet ki.

A GYíœLEKEZÉSI JOG ÉS ANNAK KORLíTOZíSA
Nem engedélyezhetõ olyan rendezvény a szolgálati helyen, amely pártpolitikai célt szolgál, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, a Magyar Honvédség iránti közbizalom megingatására alkalmas, vagy a feladataival ellentétes célra irányul.

AZ EGYESíœLÉSI JOG ÉS ANNAK KORLíTOZíSA
A katona nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a Magyar Honvédség feladataival ellentétes. Az állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függõ társadalmi szervezettel fennálló, illetõleg újonnan létesülõ tagsági viszonyát elõzetesen a parancsnoknak szóban vagy í­rásban bejelenteni.  Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesí­tését í­rásban megtilthatja, ha az a Honvédség hitvallásával nem egyeztethetõ össze.

A LELKIISMERETI ÉS VALLíSSZABADSíG
Az állomány tagja szolgálati helyén a szolgálati kötelezettség teljesí­tésének sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást. A lelki gondozásra vagy a vallási szertartáson való részvételre azonban nem kötelezhetõ. A Magyar Honvédségben Tábori Lelkészi Szolgálat mûködik, a szolgálati helyen a vallás gyakorlását ez a szervezet biztosí­tja. Feladata istentiszteletek tartása, sebesültek lelki gondozása, halottak végtisztességben részesí­tése, a katonák családjaival való kapcsolattartás.

A VíLASZTÓJOG GYAKORLíSA
Az állomány tagja számára lehetõvé kell tenni, hogy a választások alkalmával a lakóhelyén szavazhasson. Ha az állomány tagja szolgálati érdekbõl ekkor nem tartózkodhat a lakóhelyén, errõl õt a választást megelõzõen értesí­teni kell. Ez esetben lehetõvé kell tenni számára, hogy a szolgálatteljesí­tés helyén szavazhasson.  Ha a katona külföldön szolgál, a választójog gyakorlását számára a külképviseleti
szerv biztosí­tja.

FELADATOK
1. Soroljátok fel, melyek azok a különleges szabályok, amelyek a tényleges katonai állomány tagjaira vonatkoznak!
2. Beszéljétek meg egyenként a korlátozó szabályok célját és értelmét! Mi indokolja ezeket az elõí­rásokat?
3. Keressetek minél több példát és érvet a következõ állí­tás alátámasztásához! Nagyon fontos, hogy a katonai pálya iránt érdeklõdõk döntésük meghozatala elõtt pontosan ismerjék a tényleges katonai állományra vonatkozó elõí­rásokat.

ÖSSZEFOGLALíS
A tényleges állomány tagjai békében önkéntes jelentkezés alapján, megelõzõ védelmi helyzet és rendkí­vüli állapot idején a hadkötelezettség alapján teljesí­tenek katonai szolgálatot. 
   Az állomány tagja köteles az elõí­rt helyen és idõben, szolgálatképes állapotban megjelenni és feladatát teljesí­teni, e célból rendelkezésre állni.
   Az állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést nem bí­rálhatja, azokról véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértõ nyilatkozatot nem tehet. 
   A tényleges katonai állomány tagjainak mindennapi életét és alkotmányos jogait különbözõ jellegû elõí­rások és tiltások is korlátozzák.

100. A hivatásos és szerzõdéses jogviszony jellemzõi

1. Hogyan keletkezhet és szûnhet meg a hivatásos és szerzõdéses jogviszony?
2. Hány éves kortól lehet jelentkezni a Magyar Honvédségbe?
3. Mi a szolgálat felsõ korhatára?
4. A katonák hol kötelesek teljesí­teni szolgálatukat?

Feladat: Vitassátok meg, milyen különbségek lehetnek a hivatásos és a szerzõdéses katonák között! Ismételjétek át, amit a katonák kiképzésérõl és a rendfokozatokról tanultatok!


Alapfogalmak
1. A tiszti állomány tagja: az a szerzõdéses vagy hivatásos katona, aki tiszti rendfokozatot, illetve az a hivatásos katona, aki tábornoki rendfokozatot visel.
2. A tiszthelyettesi állomány tagja: az a szerzõdéses vagy hivatásos katona, aki tiszthelyettesi, zászlósi rendfokozatot visel.
3. A legénységi állomány tagja: a honvéd és tisztesi rendfokozattal rendelkezõ szerzõdéses katona.
A lecke további részében az állomány tagja megnevezés az elõbb felsorolt három kategória valamelyikét jelenti.


A hivatásos és a szerzõdéses szolgálati viszony létesí­tése
A tiszti és tiszthelyettesi állomány szolgálati viszonyának létesí­tését és megszüntetését, az elsõ tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatba történõ kinevezés munkáltatói jogköreit a Honvéd Vezérkar fõnöke gyakorolja.  A szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 47 évesnél nem idõsebb magyar állampolgársággal rendelkezõ személylyel létesí­thetõ, aki megfelel az alábbi követelményeknek:
• cselekvõképes;
• állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik;
• büntetlen elõéletû;
• a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségû;
• a szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas;
• elfogadja egyes alkotmányos jogainak korlátozását.

A szolgálati viszony az állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozott vagy határozatlan idõre létesül. Az állományba kinevezett személy esküt tesz.



A próbaidõ
Az állományba felvett személlyel – a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek, valamint a szerzõdéses állományból hivatásos állományba átvett vagy folyamatosan szerzõdést hosszabbí­tó katonák kivételével – a szolgálati viszony létesí­tésekor legalább 3, de legfeljebb 6 hónapig terjedõ próbaidõt kell kikötni.  A fizikai alkalmasságra vonatkozó követelményeket legkésõbb a próbaidõ leteltéig kell teljesí­teni.

Vezénylés
Az állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétõl meghatározott szolgálati feladat teljesí­tése céljából más szervezeti egységhez, illetve szervezeti egységen belüli más feladat ellátására, illetve külszolgálatra határozott vagy határozatlan idõtartamra történõ átirányí­tása.

A szolgálatteljesí­tés

1. Az állomány tagja szolgálatát különbözõ beosztásokban:
a miniszter irányí­tása (felügyelete) alá tartozó, valamint a Honvédség szervezeti rendszerében elhelyezkedõ, különbözõ szervezeti elemekbõl álló, az állományilletékes parancsnok (vezetõ) által vezetett szervezeti egységben;
• az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete parancsnokságain és hivatalainál;
• az Európai Unió katonai szerveiben és az EU által indí­tott mûveletekben;
a NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települõ többnemzeti katonai szervezeteknél a Magyar Köztársaság részére biztosí­tott beosztásokban teljesí­ti.
2. Az állomány tagja – beleegyezésével – a miniszter és az érintett szerv vezetõjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan idõtartamra történõ vezényléssel más szervnél is teljesí­thet szolgálatot. A határozott idõre szóló vezénylés a vezényelt beleegyezésével meghosszabbí­tható, a szerzõdéses állomány tagja esetében ehhez a szerzõdés módosí­tása is szükséges.
A katona vezényléssel a következõ szerveknél is teljesí­thet szolgálatot:
• a Köztársasági Elnöki Hivatalnál;
• a szövetséges fegyveres erõknél, valamint az Európai Unió katonai kérdésekkel foglalkozó szerveiben, az EU által indí­tott mûveletekben;
• nemzetközi szervezetekben;
• a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál;
• a védelmi igazgatás rendszerében;
• a központi és a helyi közigazgatási szerveknél (a szerzõdéses állomány kivételével);
a nem katonai felsõoktatási intézményeknél, tudományos, kutató és kulturális intézményeknél;
• a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szerveknél;
• a bí­róságoknál és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában;
• az egészségügyi intézményeknél.

FELADAT: Milyen okai lehetnek annak, hogy katonákat vezényelnek más szervezetekhez és szervekhez?
Vitassátok meg, hogy mi a különbség az 1. és a 2. pontban felsorolt szolgálatteljesí­tés között!

A szolgálati viszony megszûnése
A szolgálati viszony az alább felsorolt esetekben szûnik meg:
• közös megegyezés;
• lemondás;
• felmentés;
• azonnali hatállyal a próbaidõ alatt;
• a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyí­tés kiszabásával;
•büntetõeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektõl eltiltás alkalmazásával;
• az állomány tagja halálával;
• más közszolgálati jogviszonyba történõ áthelyezéssel;
• szerzõdéses szolgálat esetében a hivatásos állományba vétellel;
a szerzõdésben megállapí­tott határozott idõ leteltével, annak meghosszabbí­tása kivételével.

A hivatásos jogviszony jellemzõi
A hivatásos állomány tagja az a tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a katonai szolgálatot élethivatásként, határozatlan idõre vállalja. A polgári végzettséggel felvett személy rendfokozatát beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének figyelembevételével kell megállapí­tani.
   A hivatásos szolgálat felsõ korhatára a mindenkori öregségi nyugdí­jkorhatár mí­nusz 5 év. A miniszter egy alkalommal a szolgálat érdekében, az érintett kérelmére legfeljebb az öregségi nyugdí­jkorhatárig a szolgálati  viszonyt meghosszabbí­thatja.
   A hivatásos állomány utánpótlását a katonai, rendvédelmi és polgári oktatási intézményekben végzettek, valamint a szerzõdéses állományból való hivatásos állományba vétellel biztosí­tják.
A hivatásos tisztképzés a  Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ZMNE) történik, errõl az ösztöndí­jas hallgatókkal kapcsolatos leckékben részletesen tanulni fogtok.

FELADAT: A katonai ünnepeknél tanultak alapján tervezzétek meg, hogyan vezetnétek le az ünnepélyes eskütételt?

A szerzõdéses jogviszony jellemzõi
Szerzõdéses katona az a honvéd (rendfokozat nélküli) és tisztesi, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a szolgálati viszonyt határozott idejû szerzõdésben vállalja.
   Szerzõdéses szolgálati viszony csak olyan személlyel létesí­thetõ, aki beosztástól függõen legalább 5, vagy legalább 3 év idõtartamra vállalja a szolgálatot. A szerzõdés idõtartama a tiszti és tiszthelyettesi beosztás esetén a 20 évet, tisztesi beosztás esetén a 15 évet nem haladhatja meg. A szerzõdéses katonák szolgálati idejének felsõ korhatára  megegyezik a hivatásos katonákéval. A szerzõdéses tiszthelyetteseket a Magyar  Honvédség Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképzõ Iskolában képezik.

A hadsereg utánpótlása a Habsburg Birodalomban.
„A XVIII. század Habsburg birodalmában – aminek a Magyar Királyság is része volt – a hadsereg legénységét toborozták, túlnyomó részben a megyék és városok országgyûlési újonckivetése alapján. A toborzott legénység szolgálata elvben életfogytig tartott. Ezt a kötelezettséget Károly fõherceg törölte el, amikor a haditanács elnöke lett. Az õ javaslatára szabták meg 10, illetõleg 14 évben a szolgálati idõt. Aki továbbszolgáltra jelentkezett, újabb hatévi szolgálatot vállalt s ezért újabb toborzópénzt fizettek neki.”
„A XIX. század elsõ felében nem sok változás történt. A csapatok létszámát részben önkéntes toborzással, részben a megyék, városok, uradalmak, vagy magánosok által kiállí­tott újoncokból teremtették elõ. Ûjoncként 17–40 éves embereket lehetett állí­tani, kiknek testmagassága 5 láb és 3 hüvelyk (162 cm) volt. A metszõfogaknak épeknek kellett lenniük, hogy a katona a kettesével papirosba szerelt töltényt szét tudja harapni. A kéz ujjainak épsége is az alkalmasság feltételeihez tartozott. Sokan azért, hogy ne vihessék el katonának, kihúzatták fogukat, vagy mutatóujjukat megcsonkí­tották. Ezeket büntetésbõl a tüzérséget fogatoló szekerészethez sorozták be, és nem számí­thattak arra; hogy valaha is megszabadulnak a katonaságtól.” „A falu legényei persze nem szí­vesen álltak katonának és elrejtõztek, mihelyt hí­re járt, hogy katonát szednek. A hatóság emberei azonban kilesték, hogy ünnepre vagy más alkalomra mikor settenkedik haza a legény, és akkor rajtaütve elhurcolták. Gyakran elõfordult, hogy a menekülõ legényre pányvát dobtak és í­gy csí­pték el. Ebbõl eredt a „kötéllel fogott” katona neve és fogalma.  A katonáskodás alól azonban bárki mentesülhetett, ha maga helyett mást állí­tott. Erre a szerepre szegényebb sorsú legények jó pénzért mindig vállalkoztak.” „Az életfogytiglani szolgálatot 1828-ban a gyalogságnál 10 esztendõre szállí­tották le, de ez a könnyí­tés a valóságban csak 1845-ben lépett érvénybe. Ezzel szemben a legénység még 2 évig a tartalékállományban maradt.”
Szabó József János: Testületi szellem a XVIII. és XIX. század között szolgált magyar katonák körében. 
http://www.bunker.gportal.hu/gindex.php?pg=7555136, 2009.06.19.

FELADATOK
1. Vitassátok meg, milyen elõnyökkel és hátrányokkal jár a hivatásos katonai pálya választása!
2. Fogalmazzátok meg közösen, kiknek aj

iskolakereső
belépés
honvédelem.hu hírei
pályázatok
Aktuálsi pályázatok
kiemelt témák
Mi az a Katonasuli?
Hogy járhatok Katonasuliba?
Mit tanulunk a KatonaSuliban?
Honvédelmi Kötelék