A KatonaSuli Diákoknak Pedagógusoknak Hírek Pályázatok
Az általános harcászat alapfogalmai

C) FEJEZETT íltalános katonai ismeretek

A fejezet betekintést nyújt az általános katonai ismeretekbe. Hét olyan területet tárgyal, amely a korosztályotok számára hasznos ismereteket nyújt ezen a területen. Megismerkedtek az általános harcászat, a béketámogató mûveletek és a lõelmélet alapjaival. A tananyag bemutatja a katonák túlélésének fortélyait, részletesen tárgyalja a nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek jellemzõit,
alkalmazásuk és az ellenük való védekezés módjait. Megismeritek a Magyar Honvédség fontosabb haditechnikai eszközeinek jellemzõit, technikai adatait. A fejezet az alaki felkészí­téssel zárul, ahol találkoztok a katonai egyenruhák rövid történetével, megtanuljátok a fontosabb alaki fogások végrehajtását, megismerkedtek a katonai rendezvények lebonyolí­tásának jellemzõ vonásaival.

 

47. A harc fogalma, kategóriái, a támadás és a védelem alapjai

1. Mi a harc fogalma, és melyek a törvényszerûségei?
2. Mit jelent a csapás, a tûz és a manõver?
3. Mi tartozik a harci lehetõségek közé?
4. Mi az összfegyvernemi harc, és melyek a fajtái?
5. Mi a védelem és a támadás lényege?

Feladat: Az eddig tanultakra alapozva mi az, ami elsõre eszetekbe jut a harcról?  Gondoljatok vissza a tanult harci cselekményekre: milyen általánosí­tható jellemzõket tudtok megfogalmazni a különbözõ kimenetelû csatákkal kapcsolatban? Ismételjétek át, amit a katonai kötelékekrõl tanultatok!

A harc szerepének és jellegének változása
A harc helye és szerepe a fegyveres küzdelem fejlõdése során jelentõs változáson ment át. A XIX. század második feléig a harc volt az ellenség megsemmisí­tésének az eszköze. A hadseregek méretébõl adódóan az ütközetek sem voltak egyebek, mint nagyobb méretû harcok. Az egyes országok a háborúk céljait, az ellenség megsemmisí­tését, kizárólag harccal, illetve ütközettel érték el.
   A XIX. század második felétõl megjelentek az úgynevezett tömeghadseregek, és a vasút fejlõdése lehetõvé tette, hogy egy adott körzetben gyorsan nagy létszámú csapatokat összpontosí­tsanak. A hí­rközlés fejlõdésével lehetõvé vált, hogy a nagy területen szétbontakozott és gyakran egymástól elkülönült csapatokat is hatékonyan tudják vezetni. Ennek révén képesek voltak a haditevékenységeket több száz kilométer széles arcvonalon, több irányban és nagy mélységben végrehajtani. Ez azzal járt, hogy az ellenség megsemmisí­tése egyetlen csatában már nem volt lehetséges. Csak úgy lehetett a végsõ gyõzelmet elérni, ha az idõben és térben jelentõsen széttagolt csapatok egy egységes elgondolás alapján tervezett harcok és ütközetek sorát eredményesen ví­vták meg.
   A háborúk tapasztalatainak elemzése és összegzése alapján megfogalmazhatjuk a harc néhány általános törvényszerûségét:
• a katonai szervezetek tevékenységére döntõ hatással van a haditechnikai eszközök mennyisége, minõsége;
• a harcászati célokat úgy kell megfogalmazni, hogy azok mindig összhangban legyenek a csapatok harci lehetõségeivel;
• a harcban elért siker függ az erõfölénytõl, az eszközfölénytõl, valamint attól, hogy mennyire vagyunk képesek saját erõink és eszközeink megóvására;
• a siker függ a harcban részt vevõ fegyvernem és szakcsapat megfelelõ együttmûködésétõl;
• a siker függ a folyamatos és szilárd vezetéstõl, a harcban részt vevõ csapatok erkölcsi, pszichikai állapotától, valamint logisztikai ellátottságától.

A harc fogalma
A harc a fegyveres küzdelem alapvetõ formája, a küzdõ felek fegyvernemi egységeinek és alegységeinek szervezett összecsapása. Célja az ellenség megsemmisí­tése, csoportosí­tásainak szétzúzása, továbbá fontos körzetek, terepszakaszok, objektumok megtartása vagy birtokbavétele. A harc lehet földi, légvédelmi és légi.
   A továbbiakban néhány olyan fogalom következik, amelyek nélkülözhetetlenek a harc eredményes megví­vásához, és egyben a harc tartalmát is jelentik.

A CSAPíS
A csapás a harc alkotórésze, tartalmának fõ eleme, az ellenség megsemmisí­tésének legfõbb feltétele. A csapás lényege a fegyverfajták tüzének, valamint a csapatoknak az ellenség csoportosí­tására és objektumaira kifejtett erõteljes ráhatása.

A TÛZ
A tûz a harc alapvetõ tartalma, a harcfeladat megoldásának sajátos módja, az erõkkel és eszközökkel mért csapás szerves része, a szárazföldön és levegõben ví­vott harcban az ellenség pusztí­tásának alapvetõ eszköze. A tûz hatásossága a váratlansággal, a pontossággal és a hozzáértõ vezetéssel érhetõ el.

A MANÕVER
A manõver a harc alkotórésze, a különbözõ tûzcsapásoknak, a csapatok helyváltoztatásának szervezett és meglepetésszerû kombinációja, az erõk és eszközök legkedvezõbb csoportosí­tásának létrehozása vagy az ellenség megtévesztése céljából.

A manõver fontosabb céljai:
• az erõfölényben levõ ellenség támadásának elhárí­tásához szükséges csoportosí­tás létrehozása;
• az ellenség bekerí­téséhez és megsemmisí­téséhez szükséges csoportosí­tás létrehozása;
• az alegységek kivonása az ellenség csapásai alól.

A harci lehetõségek
Vannak olyan mennyiségi és minõségi mutatók, amelyekkel kifejezhetjük azt, hogy csapataink egy harcfeladatot hogyan és mennyi idõ alatt képesek végrehajtani.
   Egy katonai szervezet harci lehetõségeit az alábbi tényezõk befolyásolják:
• feltöltöttsége személyi állománnyal és harci technikával;
• a katonai szervezet jellege, a harci technika minõsége, technikai állapota;
• a személyi állomány erkölcsi, pszichikai állapota, kiképzettsége;
• a vezetés hatékonysága;
• lõszer, üzemanyag, élelmezési és egyéb ellátás;
• a terep állapota, az idõjárás, a napszak.
 

   A harci lehetõségek mutatói a tûzerõ, a csapásmérõ erõ, a manõverezõ képesség és a védettség. A továbbiakban a mutatók közül csak a tûzerõ néhány jellemzõjét olvashatjátok.
   A tûzerõ nem más, mint az alegységek pusztí­tási képessége, amelyet többek között a harckocsik, a tüzérség, a páncéltörõ eszközök, a harcjármûvek, a gyalogsági fegyverek, továbbá a légvédelmi eszközök tüzével hajtanak végre. 
  A tûzerõ jellemzése a harctevékenység ideje alatt kilõtt lõszermennyiséggel végrehajtható tûzfeladatok összességével történik.

Az összfegyvernemi harc
Az A) fejezetben már megismertétek a katonai kötelékeket, találkoztatok az összfegyvernemi kötelék fogalmával. A szárazföldi haderõnem csapatainak harca az összfegyvernemi harc. A nevében is benne van, hogy a harcban a különbözõ fegyvernemek egyszerre vesznek részt. Az összfegyvernemi harcot a szárazföldi haderõnem csapatai ví­vják szoros együttmûködésben a légvédelmi és repülõ haderõnem valamennyi fegyvernemének, szakcsapatának egységeivel és alegységeivel.  Az összfegyvernemi harcot a benne részt vevõ csapatok egyesí­tett erõkifejtésével, a harckocsik, a gyalogsági harcjármûvek, a tüzérség, a légvédelmi eszközök, a helikopterek, valamint más fegyverzeti és technikai eszközök alkalmazásával ví­vják meg. Az összfegyvernemi harc fajtái: a védelem és a támadás.
   Az összfegyvernemi harc jellemzõi közül néhány:
• határozottság, nagyfokú manõverezés és mobilitás;
• a helyzetek gyors és éles változásai;
• a harctevékenységek széles arcvonalon és nagy mélységben történõ kibontakozása;
• a harctevékenységek gyors végrehajtása;
• bonyolult légi és elektronikai helyzet.

A védelem
Védelmet az alegységek a támadó ellenséggel szemben, elõre elkészí­tett vagy a harc folyamán elfoglalt és berendezett körletben (támpontban), illetve harctevékenységi körzetben folytatnak.
   A védelem céljai többek között a terep természetes és mesterséges akadályait kihasználva az erõfölényben lévõ ellenség elõrevonásának akadályozása, támadásának megtörése, jelentõs veszteségokozás, a terep fontos részeinek megtartása.
   A védelem formái:
• a támadó ellenséggel szembeni harc esetén védelmi harcról beszélünk;
• a bekerí­tést végrehajtó ellenséggel szembeni harc esetén bekerí­tésben ví­vott harcot ví­vunk;
• az üldözést végrehajtó ellenséggel szemben pedig visszavonulást hajtunk végre.

A védelmi harc méretei
Minden egyes katonai szervezet a létszáma, fegyverzetének jellemzõi alapján csak egy bizonyos terület védelmére alkalmas. Ez azért fontos, mert ezekbõl a lehetõségekbõl adódik össze a nagyobb kötelékek képessége. Ezek a számadatok nem hagyhatók figyelmen kí­vül, és a katonai szakértelemmel nem rendelkezõk számára is egyfajta támpontot nyújthatnak az eligazodáshoz.

A RAJíLLíS MÉRETEI
A raj által védett rajállás szélessége 70 méter lehet. A rajállásnak nincs mélysége, a harcjármû tüzelõállása a raj harcárka mögött 50 méterig jelölhetõ ki. A kiterjedés a helyzettõl és a tereptõl függõen változhat.

A SZAKASZTíMPONT MÉRETEI
A szakasztámpont szélessége 400 méterig, mélysége 300 méterig terjedhet.  A rajállások között 100 méterig terjedõ hézagok lehetnek. A hézagokat állandóan figyelés alatt kell tartani, tûzzel és mûszaki zárakkal kell biztosí­tani.

A SZíZADTíMPONT MÉRETEI

A századtámpont szélessége 1500 méterig, mélysége 1000 méterig terjedhet.
A szakaszok között 300 méterig terjedõ hézagok lehetnek.

A ZíSZLÓALJ-VÉDÕKÖRLET MÉRETEI
A zászlóalj védõkörletének szélessége 5 kilométerig, mélysége 3 kilométerig terjedhet. A zászlóalj védelmének alapját a századtámpontok képezik. A századtámpontok közötti hézag 1500 méterig terjedhet.

A támadás
A támadás magában foglalja:
• az ellenség pusztí­tását valamennyi rendelkezésre álló eszközzel;
• a határozott rohamot;
• a csapatok elõretörését az ellenség mélységébe;
• az ellenség élõerõinek foglyul ejtését vagy megsemmisí­tését;
• az ellenség fegyvereinek és technikai eszközeinek megsemmisí­tését, vagy zsákmányul ejtését;
• a kijelölt körletek (terepszakaszok, objektumok) elfoglalását.

   A támadás jellemzõi közül fontos kiemelni, hogy amennyiben az ellenségnek sikerült az általa elért terepszakaszt mûszakilag berendezni, azt a támadás során át kell törni. Ennek lényege, hogy a gépesí­tett lövész- és harckocsicsapatok csapásával keskeny szakaszon, kedvezõ irányban, jelentõs erõfölény létrehozása után rést ütnek az ellenség védelmében. A sikeres áttöréshez a minõségi mutatók figyelembevételével jelentõs erõ- és eszközfölényt kell létrehozni.

A roham
A támadás döntõ mozzanata a roham végrehajtása. A roham nem más, mint a harckocsi- és a lövészalegységek harcrendben végrehajtott, a harcjármûvek és más fegyverfajták tüzével összehangolt lendületes, megállás nélküli elõretörése az ellenség megsemmisí­tése céljából. A roham az ellenség támpontjaiba, állásaiba való betörésig tart.
   A lövészalegységek a helyzettõl függõen páncélozott harcrendben (harcjármûvekben tartózkodva) vagy harcjármûbõl kiszállva, a harckocsikat követve, kombinált harcrendben rohamoznak. A harcjármûvekkel nem rendelkezõ, vagy a kapott feladat jellegébõl adódóan harcjármûvek nélkül tevékenykedõ lövészalegységek a rohamot gyalog hajtják végre.

A támadás mérete
A lövész- és a harckocsiszakasz rendszerint 200 méterig terjedõ arcvonalon támad.  A lövész- és a harckocsiszázad általában 1000 méterig, az áttörési szakaszon pedig 500 méterig terjedõ arcvonalon támad.
   A lövész- és harckocsi-zászlóalj általában 2 kilométerig, az áttörési szakaszon pedig 1 kilométerig terjedõ arcvonalon támad.

FELADATOK
1. A tanultak alapján megközelí­tõleg számoljátok ki, hogy mekkora terepszakaszt képes védeni a négy zászlóaljból álló dandár!
2. Vitassátok meg, hogy milyen szempontoktól függ a szakasztámpont szélessége!
3. Véleményetek szerint az összfegyvernemi harc mely jellegzetességeire mutat példát a 2003-as iraki háborúban végrehajtott amerikai szárazföldi támadás?

ÖSSZEFOGLALíS
A harc a fegyveres küzdelem alapvetõ formája, a küzdõ felek fegyvernemei egységeinek és alegységeinek szervezett összecsapása.
   A harc célja az ellenség megsemmisí­tése, csoportosí­tásának szétzúzása, továbbá fontos körzetek, terepszakaszok, objektumok megtartása vagy birtokbavétele. 
   Az összfegyvernemi harcot a szárazföldi haderõnem csapatai ví­vják a légvédelmi és repülõ haderõnem csapataival együttmûködésben.
   Az összfegyvernemi harc fajtái a védelem és a támadás. 
   A védelem célja az erõfölényben lévõ ellenség elõrevonásának akadályozása, támadásának megtörése, jelentõs veszteségokozás, a terep fontos részeinek a megtartása. 
   A támadás döntõ mozzanata a roham végrehajtása.

48. A katonák tevékenysége a harcmezõn

1. Melyek a katonák fontosabb kötelmei a harcban?
2. Hogyan kell mozogni a harcmezõn?
3. Mikor kell alkalmazni a szökellést és kúszást?
4. Hogyan kell végrehajtani a rohamot?

Feladat: Gondoljatok vissza az általatok látott háborús filmekre! Hogyan mozogtak a katonák harc közben? Hogyan valósí­tották meg a rejtett mozgást?

A katonák általános kötelmei a harcban
Az összfegyvernemi harcban a katonáknak meghatározó szerepük van.  A harcfeladatok végrehajtásához a katonáknak el kell sajátí­taniuk mindazon elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek az ellenség legyõzéséhez szükségesek.  Az A) fejezetben megismertétek a katonák kiképzésének rendszerét, annak fõbb elemeit. Az ott leí­rtak elsajátí­tásával és begyakorlásával, valamint folyamatos szinten tartásával készí­tik fel a katonákat a harc eredményes megví­vására. 
   A harcfeladat eredményes végrehajtása érdekében a katona fontosabb feladatai az alábbiak:
• ismerje a saját, valamint a raj feladatát;
• tökéletesen ismerje, és mesterien alkalmazza fegyverét, harceszközét;
• a szükséges mértékben ismerje az ellenség eszközeinek (harckocsik és páncélozott harcjármûvek, légi támadóeszközök) adatait, felismerhetõ jelzéseit, sebezhetõségét;
• legyen bátor, kezdeményezõkész és segí­tse társait a harcban;
• sérült társát részesí­tse elsõsegélyben, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy biztonságos helyre jusson.

A katonák mozgásmódjai a harcmezõn
Gyalog végrehajtott harctevékenység során a harcmezõn az alábbi mozgásmódokat különböztetjük meg:
• gyors lépés;            • futás egyenes vagy hajlí­tott járásban;
• szökellés;               • kúszás.
  
   A mozgásmódok közül a gyors lépést, a futást a roham végrehajtásakor kell alkalmazni. A szökellést és kúszást az ellenség rejtett megközelí­tése, valamint az ellenség tüzétõl való védelem érdekében kell alkalmazni.

A szökellés
A szökellés megkezdése elõtt a katona válassza ki mozgásának az útvonalát, a légzési pihenõre alkalmas fedett helyeket. A vezényszó elhangzása után „Indulok!” vagy „Megyek!” kiáltással figyelmeztetnie kell a biztosí­tását végzõ társait. Gyors felugrás után lendületesen fusson elõre, az ellenség tüzétõl és a terepviszonyoktól függõen 15-20 lépést tegyen meg. A légzési pihenõhely elérésekor futásból feküdjön le, és azonnal kússzon oldalra. Az oldalra kúszás azért szükséges, mert az ellenség az utolsó ismert helyére fog tüzelni. A kiválasztott hely elérésekor fel kell készülnie a tüzelésre, és hangos „Biztosí­tok!” kiáltással jeleznie kell a társa számára, hogy õ is megkezdheti a szökellést.

A kúszás fajtái

LAPOS KÛSZíS
A katona szorosan fekszik a földön, jobb kezével fogja a fegyvere hevederét a felsõ résznél, és azt jobb alkarjára fekteti. Felhúzza a jobb lábát, és ezzel egy idõben a lehetõ legtávolabbra nyújtja elõre a bal kezét. A felhúzott lábával ellöki magát, ezzel testét elõre tolja, majd felhúzza a másik lábát, elõre nyújtja a másik kezét. Ebben a sorrendben folytatja a mozgást, közben a fejét nem emeli magasra.

 


NÉGYKÉZLíB KÛSZíS

A katona letérdel, és alkarjára vagy kézfejére támaszkodik. Ezzel egy idõben a behajlí­tott jobb lábát a melle alá húzza, és a bal kezét elõre nyújtja. Testét elõretolja úgy, hogy jobb lába teljesen kiegyenesedjen. Maga alá húzza a másik behajlí­tott lábát, és a másik kezét elõrenyújtva ugyanebben a sorrendben folytatja az elõremozgást.

OLDALKÛSZíS
A katona a bal oldalára fekszik, elõre húzza térdben behajlí­tott bal lábát. A bal
alkarjára támaszkodva jobb lábának sarkával testéhez a lehetõ legközelebb támaszkodik a földhöz. Jobb lábát kinyújtva tolja elõre testét anélkül, hogy bal lába helyzetén változtatna. Ugyanebben a sorrendben folytatja a mozgást. Fegyverét a bal combjára fektetve, jobb kezében tartja.

FELADATOK
1. Soroljatok fel a tanultakon kí­vül további feladatokat és elvárásokat, amelyek véleményetek szerint harcban a katonákkal szemben megfogalmazhatók!
2. A tananyagban leí­rtak alapján próbáljátok meg végrehajtani a szökellést és a kúszás különbözõ formáit!


ÖSSZEFOGLALíS
A harcfeladatok sikeres végrehajtásához a katonáknak el kell sajátí­taniuk mindazon elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek az ellenség legyõzéséhez szükségesek.  A katonának ismernie kell feladatát, fegyverét, harceszközét, a szükséges mértékben az ellenség eszközeinek adatait, felismerhetõ jelzéseit, sebezhetõségét.  A katonák mozgásmódjai a harcban a gyors lépés, a futás egyenes vagy hajlí­tott járásban, a szökellés és a kúszás.

49. Ismétlõ foglalkozás

1. A harc a fegyveres küzdelem alapvetõ formája, a küzdõ felek fegyvernemi egységeinek és alegységeinek szervezett összecsapása. Célja az ellenség megsemmisí­tése, csoportosí­tásának szétzúzása, továbbá fontos körzetek, terepszakaszok, objektumok megtartása vagy birtokbavétele.

2. A csapás a harc alkotórésze, az ellenség megsemmisí­tésének legfõbb feltétele. A csapás lényege a fegyverfajták tüzének, valamint a csapatoknak az ellenség csoportosí­tására és objektumaira egy idõben kifejtett erõteljes ráhatása.

3. A tûz a harcfeladat megoldásának sajátos módja, az erõkkel és eszközökkel mért csapás szerves része, a szárazföldön és levegõben ví­vott harcban az ellenség pusztí­tásának alapvetõ eszköze.

4. A manõver a harc alkotórésze, a különbözõ tûzcsapásoknak és a csapatok helyváltoztatásának szervezett és meglepetésszerû kombinációja, az erõk és eszközök legkedvezõbb csoportosí­tásának létrehozása az ellenség megtévesztése céljából.

5. A harci lehetõség megmutatja, hogy csapataink egy harcfeladatot hogyan, és mennyi idõ alatt képesek végrehajtani. Mutatói a tûzerõ, a csapásmérõ erõ, a manõverezõ képesség és a védettség.

6. A védelem céljai többek között a terep természetes és mesterséges akadályait kihasználva az erõfölényben lévõ ellenség elõrevonásának akadályozása, támadásának megtörése, jelentõs veszteségokozás, a terep fontos részeinek a megtartása.

7. A támadás magában foglalja az ellenség pusztí­tását, a rohamot, a csapatok elõretörését az ellenség mélységébe, az ellenség élõerõinek foglyul ejtését vagy megsemmisí­tését, az ellenség fegyvereinek, technikai eszközeinek megsemmisí­tését vagy zsákmányul ejtését, a kijelölt körletek visszafoglalását.

8. A harcfeladatok sikeres végrehajtásához a katonáknak el kell sajátí­taniuk mindazon elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek az ellenség legyõzéséhez szükségesek.

9. A katonának ismernie kell feladatát, fegyverét, harceszközét, a szükséges mértékben az ellenség eszközeinek adatait, felismerhetõ jelzéseit, sebezhetõségét. 

10. A katonák mozgásmódjai a harcban a gyors lépés, a futás egyenes vagy hajlí­tott járásban, a szökellés és a kúszás.


FELADATOK
1. Soroljátok fel a harc törvényszerûségeit!
2. Mi a harc fogalma?
3. Fogalmazzátok meg az összfegyvernemi harc lényegét!
4. Soroljátok fel a harci lehetõségek összetevõit!
5. Melyek a katonák általános kötelességei a harcban?

 

iskolakereső
belépés
honvédelem.hu hírei
pályázatok
Aktuálsi pályázatok
kiemelt témák
Mi az a Katonasuli?
Hogy járhatok Katonasuliba?
Mit tanulunk a KatonaSuliban?
Honvédelmi Kötelék